Román stílusú építészet Magyarországon
az államalapítás és a tatárjárás közti időszak építészete / From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország román stílusú építészete a 11. század elejétől a tatárjárásig virágzott. A stílust az uralkodók és a klérus változó külföldi kapcsolatai szerint a különböző országokból behívott mesterek honosították meg.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e6/Ciszterci_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_templom_%28Nagyboldogasszony%29_%285433._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_7.jpg/640px-Ciszterci_ap%C3%A1ts%C3%A1gi_templom_%28Nagyboldogasszony%29_%285433._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_7.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Csempeszkop%C3%A1cs%2C_Szent_Mih%C3%A1ly-templom_2020_01.jpg/640px-Csempeszkop%C3%A1cs%2C_Szent_Mih%C3%A1ly-templom_2020_01.jpg)
A 11. század első felében indult meg Magyarországon a nagy arányú egyházi építészet. Szent István király elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.[2] Megindult az általa szervezett egyházmegyék püspöki székesegyházainak építése is. Hazai szakmunkások híján ezeken túlnyomórészt észak-itáliai és dalmát kőfaragók dolgoztak.[1]
Magyarország román stílusú építészete az 1241-1242. évi tatárjárással lényegében lezárult.[1] Utána az építő tevékenység főként a megrongálódott épületek helyreállítására, egyben IV. Béla intézkedésére várak építésére összpontosult. Egyik legkorábbi és legjelentősebb ezek közül a részben még román stílusú visegrádi Salamon-torony.