Riga szecessziós építészete és képzőművészete
épitészeti stílus Rigában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A UNESCO szerint a világ legnagyszerűbb szecessziós épületegyüttese Rigában van.[1] Az európai városok közül Riga az a város, ahol arányaiban talán a legtöbb, nagyjából nyolcszáz szecessziós épület található, többségük a belvárosban.[2]
Riga történelmi központja | |
Világörökség | |
Alberta ielā 4 | |
Adatok | |
Ország | Lettország |
Világörökség-azonosító | 852 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II. |
Felvétel éve | 1997 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 56° 56′ 37″, k. h. 24° 06′ 54″56.94371, 24.114904 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Riga szecessziós építészete és képzőművészete témájú médiaállományokat. |
A 19. század végén, a 20. század elején Riga az Orosz Birodalom gazdag kereskedővárosa volt, gyorsan fejlődött. A 20. század első évtizedében évente átlagosan négyszáz új épületet emeltek, ezek közt jelentős számban voltak a szecessziós épületek. Az építészettörténészek Riga építészetének ezt az alig több mint negyed századig tartó periódusát négy szakaszra osztják fel: a korai eklektikus stílusra, a vertikális stílusra, a nemzeti romantika időszakára és a neoklasszikus art nouveau korszakra. A szecesszió díszítőmotívumai a századfordulón jelentek meg Rigában, elsősorban osztrák és német mintát követve, asztrológiai motívumokkal, állatmotívumokkal és allegorikus motívumokkal.
A szecesszió a helyi festőművészekre is nagy hatást gyakorolt, többek között Janis Rozentals, Johans Valters, Rudolfs Perle és Peteris Krastins művészetére. A korszak iparművészei közül a legjelentősebb Jūlijs Madernieks.
A rigai városi tanács kezdeményezésére 2006-ban létrehozták a Rigai Jugendstil Központot, melynek feladata a szecessziós építészeti, képzőművészeti, iparművészeti és kézműves alkotások megőrzése és népszerűsítése, a turizmus fejlesztése, a nemzeti értékek ápolása.