Pápasalamon
magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Pápasalamon község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Pápasalamon | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nepusz Nándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8594 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 331 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 38″, k. h. 17° 25′ 24″ | |||
 Pápasalamon
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Pápasalamon weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pápasalamon témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pápától délnyugatra, a Bitva-patak mellett fekszik. A szomszéd települések: észak felől Dáka, kelet felől Kup, dél felől Doba, délnyugat felől Somlószőlős, nyugat felől pedig Nagyalásony. A három legközelebbi város Ajka, Devecser és Pápa, mindháromtól légvonalban körülbelül 13-16 kilométerre, közúton ennél valamivel nagyobb távolságra található.
Megközelítése
Közúton a 8-as és a 83-as főutak felől is könnyen megközelíthető, az említett három város irányából. Ajka felől a 8-as főútról a 8401-es útra kell letérni, ahonnan Noszlop után mintegy 3,5 kilométerre kanyarodik el a faluba vezető 84 108-as számú mellékút. Devecser felől Noszlopig a 8402-es út vezet, utána az előbb írt útvonalat kell követni. Pápa felől a 8403-as útra kell rátérni a 83-as főútról, majd Dáka lakott területét elhagyva, mintegy 2,5 kilométer után érhető el a Pápasalamonra vezető út elágazása.
Pápasalamont a 11-12. század körül alapíthatták.
1402-ben Salamon, 1602-ben Salamonfalu néven említették az okiratokban.
A falut a középkorban a győri püspök egyházi nemesei lakták, és 1488-ban említették templomát is, mely a mostani temető helyén állt..
A török időkben elpusztult, 1531-ben már csak mint puszta volt említve puszta, majd háromszáz évig lakatlanul állt, és csak a 18. század elején telepítették újra.
1910-ben 1137 lakosából 1042 magyar, 19 német volt. Ebből 1136 volt római katolikus.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
Polgármesterei
- 1990–1994: Nagy Sándor (független)[3]
- 1994–1998: T. Nagy Sándor (független)[4]
- 1998–1999: T. Nagy Sándor (független)[5]
- 2000–2002: Somogyi Győző (független)[6][7]
- 2002–2006: Horváth Ferenc (független)[8]
- 2006–2010: Horváth Ferenc (független)[9]
- 2010–2014: Horváth Ferenc (független)[10]
- 2014–2017: Bánki Mihály Pálné (független)[11]
- 2017–2019: Tóth Frigyes (független)[12][13]
- 2019–2024: Nepusz Nándor (független)[14]
- 2024– : Nepusz Nándor (független)[1]
A településen 2000. január 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] a korábbi polgármester halála miatt.[15]
2017. április 23-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Pápasalamonban,[12] a korábbi polgármester asszony lemondása okán.[16] A posztért három független jelölt indult, akik közül a győztes 69,19 %-os eredményt ért el.[13]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 370 | 360 | 357 | 353 | 331 | 331 | 331 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 1,4% németnek, 6,9% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,9%, református 5,2%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6% (6,9% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 1,2% református, 1,2% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[18]
Római katolikus temploma 1753-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére, késő barokk stílusban. 1812-ben tornyot is építettek hozzá. A templomot 1993-ban újították fel. A belsejében található falfreskó Keresztelő Szent János születését jeleníti meg. A templomhajóban nagyméretű, Jézust és Máriát ábrázoló tiroli faszobrok, illetve Szent Antalról készült öntvény szobor találhatók. Az épület ma műemléki védelem alatt áll.[19]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
