Pusztahencse
magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Pusztahencse község Tolna vármegye Paksi járásában.
| Pusztahencse | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Paksi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rácz Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7038 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 892 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 32″, k. h. 18° 42′ 54″ | |||
 Pusztahencse
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Pusztahencse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztahencse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A település a Paks-Nagydorog-Sárszentlőrinc között húzódó 6232-es út mellett található, az M6-os autópályától kevesebb mint 10 kilométer távolságra. A falu a Mezőföld déli részén terül el: Nagydorog, Györköny, Paks és Tengelic szomszédságában. Pusztahencse Tolna vármegye Paksi járásának része, így Paks város vonzáskörzetébe tartozik. Közigazgatási területét érinti a 6233-as és a 6236-os út is, de a központjába csak a 62 137-es számú mellékút vezet, mely a 6232-esből ágazik ki dél felé. Vasút nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás a 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal Nagydorog vasútállomása.
Belterülete 202 hektár, külterülete 2969 hektár. A településen többségben vannak a kisebb dombok mint felszíni formák. Ilyen magaslatok a 210 méter magas Sík-hegy, a 157 méteres Bagó-hegy és a 152 méteres Öröm-hegy. A falu szomszédos a Duna hordalékaként keletkező jellegzetes dél-mezőföldi kistájjal, a Tengelici-homokvidékkel. A Mezőföld déli részén inkább a (futó)homok dominál, de itt is előfordulnak löszhátak. A homok és a Dunántúli-középhegység okozta esőárnyék miatt a terület eredeti növénytakarója a füves puszta - de mára intenzíven művelt kultúrtájjá vált: ahol csak lehetséges szántóföldi növénytermesztés folyik humuszos homoktalajon és azok talajkombinációin.
Pusztahencsét jelentősebb folyóvizek nem érintik, a Duna 12 kilométerre, a Sió és a Sárvíz 14 kilométerre folyik. A települést az észak-dél folyásirányú Éri-patak határolja keletről, amely 4 kilométer hosszan, a főutcával párhuzamosan kíséri a falut. A gyenge vízhozamú patak elhagyva Pusztahencse határát érinti a felsőtengelici Benyovszky-park halastavát is, majd hosszan csörgedezik tovább északnyugati irányba, végül Kajdacs határában beletorkollik a Sárvízbe. Az 1970-es években az Éri-patak vizének felduzzasztásával keletkezett számos mesterséges tó is a településen: ilyen a kacsaúsztatónak szánt Szemenyei-tó és a patak elágazásához csatlakozó Bogárzó-tó (ez utóbbi már Tengelic község része védett természeti környezetével). A kender termelésénél áztatásra használták a külső vízelvezető árkok vizét gyűjtő Gáspár-tavat is - de a tó mára kiszáradt. Régi idők óta az alsóhencsei Gőzsy-tó számít a település legnagyobb állóvizének, amely az 1960-as évek végéig még fürdőzésre is alkalmas volt. A tó vizét források táplálják.
A vizek mentén számos orvosi pióca, tarajos gőte, fürge gyík, vízisikló, kecskebéka, vöröshasú unka, zöld levelibéka, tőkés réce, nádi rigó, cserregő nádiposzáta, sármány él. A partokon gyékényesek, nádasok és káka húzódik, helyenként fűzfák is.
A szárazabb területekre igen tarka felszíni formák jellemzők: többségében dombok és homokbuckák. A falu Hencse településrésze (a Pozsonyi utca) egy hosszanti keskenyebb völgyben terül el észak-déli irányban, míg tőle nyugatra Bagó-hegy és Bébic-hegy nagyobb tengerszint feletti magasságban. Az Újsor szinte egész hossza nyugat felé szakaszosan enyhén emelkedik, a végén markánsabb kaptatóval ér el Bagó-hegyre.
A helység belső területének döntő többsége művelés alá fogott, illetve helyenként kisebb szőlődűlők, egyre nagyobb számban akácosok kötik meg homoktalajt. Több család készít zamatos házibort, ültet gyümölcsfákat. A háztartásokban leggyakrabban termesztett növények a teljesség igénye nélkül: búza, árpa, rozs, kukorica, napraforgó, lucerna, burgonya, bab, borsó, uborka, paradicsom, paprika, petrezselyem, sárgarépa, kerti saláta. Az állattartás viszont visszaszorulóban van. Leginkább a baromfitartás jellemző, kevés háznál tenyésztenek már sertést, marhát, és ugyancsak kevesen tartanak lovat, juhot, kecskét vagy nyulat. A juhnyájak legeltetését is már csak 2-3 gazda végzi. Méhészkedéssel szintén csak egy-két család foglalkozik Pusztahencsén.
.jpg)
A szántók és dombok közé homoki gyep, borókások, sovány csenkesszel benőtt legelők, homoki parlagok és erdőségek (puszta tölgyesek, akácosok, kisebb foltokban fenyvesek, nyárfák is) tagolódnak. Az Öröm-hegy környezetét árvalányhajas homokbuckák alkotják. Megterem a domboldali helyek lankás rétjein és a szántók mentén: a vadrózsa, a búzavirág, a pipacs, a vérehulló fecskefű, a fürtös homokliliom, az apró szulák, a homoki nőszirom, a királydinnye, a vidrafű, a gyapjúsás, a kúszó celler, a fehér árvacsalán, a cickafark, az orvosi kamilla, a vadmurok, a tyúkhúr, a pongyola pitypang, a mezei árvácska, a közönséges pásztorsáska, a mezei sóska, a békarokka (mezei zsurló), a fekete ökörfarkkoró. A cserjék közül: a fekete bodza, a vadrózsa, a galagonya, a kökény és főleg Alsóhencsén a húsos som említhető. A helység belső erdeiben és legelőin szép számban gomba terem: nagy őzlábgomba, szegfűgomba, fűzfagomba, laskagomba és számos csiperkeféle.
A terület jellegzetes állatai: a díszes medvelepke, a pókhálós lepke, a sárgatorú szitakötő, a sisakos sáska, a szongáriai cselőpók (!), a kecskedarázs, a háziméh, a lótetű, az éti csiga, a meztelen csiga, a hétpettyes katicabogár, a mezei tücsök, a rétisáska, a bogyómászó poloska; a fekete harkály, a nagy fakopáncs, az örvös galamb, a parlagi galamb, a gólya, a füstifecske, a házi rozsdafarkú, a feketerigó, az ökörszem, a házi veréb, a süvöltő, a meggyvágó, a széncinege, a csuszka, a fülemüle, az egerészölyv, a fogoly, a bíbic, a kakukk, a mezei pacsirta, a sárga billegető, a tengelic, a kuvik, a macskabagoly, a seregély, a fácán, a barna rétihéja, a karvaly, a szarka, a vetési varjú; a kis patkósdenevér, a szoprán törpedenevér, a mezei nyúl, a vakond, a sün, a vörös mókus, a házi egér, a vándorpatkány, a vörös róka, az őz, az ürge, a mezei pocok és a nagyobb erdőkben a vaddisznó stb. Közülük számos fajta védett állat, sőt a falu belső területén is megmutatja magát. Pusztahencse két településrésze is az ott élő madarakról kapta nevét: a présházak padlásán élő baglyokról a Bagó-hegy, míg a bíbicekről a Bíbicz-hegy (helyi elnevezéssel Bébic-hegy).[3]
Pusztahencse 1913-ban alakult önálló községgé, azelőtt Faddhoz tartozott.[4]
Polgármesterei
- 1990–1994: Hahn János (független)[5]
- 1994–1998: Hahn János (független)[6]
- 1998–2002: Lengyel Jánosné (független)[7]
- 2002–2006: Lengyel Jánosné (független)[8]
- 2006–2010: Lengyel Jánosné (független)[9]
- 2010–2014: Lengyel Jánosné (független)[10]
- 2014–2017: Iker Ibolya (független)[11]
- 2018–2019: Bán István (független)[12]
- 2019–2024: Bán István (független)[13]
- 2024– : Rácz Norbert (független)[1]
A településen 2017. december 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.[14] A választás a regnáló polgármester egyetlen kihívójának, Bán Istvánnak a győzelmével zárult,[15] ő azonban nem foglalhatta el hivatalát, mert ellenfele megtámadta az eredményt. Ennek folyományaként pedig az illetékes bíróság úgy határozott, hogy megsemmisíti azt, a kampánytilalom megsértése, illetve a választás anyagi juttatással való befolyásolása miatt, és a választás megismétlését rendeli el.[16] A megismételt voksolásra 2018. január 14-én került sor, ami újból Bán István győzelmét hozta.[12]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 955 | 954 | 945 | 925 | 945 | 917 | 892 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 9,5%, evangélikus 5,2%, felekezeten kívüli 16,8% (20,1% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak és románnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,2% volt római katolikus, 5,8% evangélikus, 4,8% református, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (59,6% nem válaszolt).[18]
Pusztahencse külterületén, a falutól délre található a Gőzsy-kastély.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
