Proletárdiktatúra
From Wikipedia, the free encyclopedia
A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.[1] A propagandában ezt gyakran egy olyan átmeneti jelenségként jelenítették meg, amely a kizsákmányolók, a korábbi elnyomók elnyomására irányul, és aminek addig kell fennmaradnia, amíg a burzsoáziától el nem vették minden gazdasági, politikai hatalmát, hogy az átkerüljön a proletariátus kezébe.[2] Friedrich Engels szerint a proletárdiktatúra először az 1871-es párizsi kommünben valósult meg.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A kifejezés először Marx egyik Joseph Weydemeyerhez 1852-ben írott levelében jelent meg. Itt a kapitalizmust követő szocialista társadalom politikai hatalmát jelöli.