From Wikipedia, the free encyclopedia
Polimerizációnak azt a kémiai szintézist nevezzük, amely során több monomer láncreakcióba lépve egymással polimerré kapcsolódik össze.
Polimerizációs reakcióban monomerként telítetlen kötést vagy feszült gyűrűt tartalmazó vegyületek vehetnek részt.
A műanyaggyártás területén a kettős kötést tartalmazó vegyületek jelentősek. Ezekben a két kötés nem ekvivalens, a pí-kötést létrehozó elektronpár nagyobb reakcióképességű, ezért különböző aktiváló ágensekkel könnyedén reakcióba lép. Ilyenek a vinil vegyületek, vagy a legegyszerűbb képviselő az etilén melyből polimerizációval polietilén hozható létre.
Példa:
Polietilén: CH2=CH2 × n = - [CH2-CH2]n-
ahol n az ún.polimerizációs fok.
Jelentősek még a konjugált diének, melyek főképp szintetikus kaucsukok, műgyanták előállításában játszanak fontos szerepet.
A polimerizáció láncreakció, melyben a monomerek polimerré kapcsolódnak össze, ez bizonyos esetekben csupán iniciátorokkal és katalizátorokkal indítható meg, más esetekben akár szobahőmérsékleten bekövetkezik, (Például sztirol esetén) ezek megindulását inhibitorokkal gátolják.
A polimerizációban, mint minden láncreakcióban, három alapvető elemi reakciót különböztethetünk meg[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.