A polónium-hidrid, más néven hidrogén-polonid szervetlen vegyület, képlete PoH2. Szobahőmérsékleten folyékony, illékony, nagyon instabil vegyület. Hidrogénre és polóniumra bomlik, és radioaktív, mint minden polóniumvegyület. Sok polóniumvegyületet lehet levezetni belőle.[2]
Polónium-hidrid | |
Szabályos név | polán |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 31060-73-8 |
PubChem | 23941 |
ChemSpider | 22383 |
ChEBI | 30444 |
Gmelin | 25163, 169602 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | PoH2 |
Moláris tömeg | 210,998 g/mol |
Olvadáspont | −35,3 °C[1] |
Forráspont | 36,1 °C[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | víz kén-hidrogén hidrogén-szelenid hidrogén-tellurid |
Azonos anion | bizmutin hidrogén-asztatid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Előállítása
A polónium-hidridet nem lehet előállítani az elemek közvetlen reakciójával. Nem képződik polónium-tetraklorid (PoCl4) és lítium-alumínium-hidrid (LiAlH4) reakciójában sem, ebben az esetben csak elemi polónium keletkezik. Továbbá a magnézium-polonid és sósav reakciójával sem állítható elő. Ugyanakkor előfordulhat, hogy ezek az előállítási kísérletek a keletkező hidrogén-polonid radiolízise miatt nem sikerültek.[3]
Kisebb mennyiségben úgy lehet előállítani, hogy magnéziumfóliára galvanizált polóniumot reagáltatunk sósavval. A kis mennyiségű polónium hidrogénnel telített palládiumban vagy platinában tapasztalt diffúziója is elképzelhető, hogy a polónium-hidrid keletkezésével magyarázható.[3] A palládium felületén a hidrogén atomjaira bomlik.
Kísérletek szerint atomos hidrogén és polónium reakciójából keletkezhet polónium-hidrid.
Tulajdonságai
A polónium-hidrid kovalensebb jellegű, mint a fém-hidridek. Mivel a polónium félfém, ezért a polónium-hidrid tulajdonságai a hidrogén-halogenidek (például sósav) és a fém-hidridek (például kalcium-hidrid) tulajdonságai között vannak.
Tulajdonságai feltehetőleg hasonlóak, mint a hidrogén-szelenidé és a hidrogén-telluridé. Szobahőmérsékleten nagyon instabil, ezért lehűtve kell tárolni, hogy ne bomoljon elemeire. A polónium-hidrid endoterm vegyület, mint a könnyebb hidrogén-szelenid és a hidrogén-tellurid, és hő leadása közben bomlik alkotóelemeire. Bomlásakor 100 kJ/mol hő szabadul fel, mely a legnagyobb érték a hidrogén-kalkogenidek közt.
A polónium-hidrid molekulái között gyenge diszperziós kölcsönhatás van, ezért szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú.
A becslések szerint a többi hidrogén-kalkogenidhez hasonlóan a polónium is kétfajta sót képezhet: polonidot (mely Po2− aniont tartalmaz) és hidrogén-polonidot (melyben HPo− ion található). A gyakorlatban a polónium-hidrid sójai ezidáig nem ismertek. Polonidra példa az ólom-polonid (PbPo), mely a természetben is előfordul, mivel a polónium alfa-bomlása során ólom keletkezik.[4]
A polónium-hidriddel nehéz dolgozni extrém radioaktivitása miatt, ezért általában csak erősen hígított polónium-hidridet használnak. Emiatt fizikai tulajdonságai nem egészen ismertek. Szintén nem ismert, hogy a polónium-hidrid a könnyebb homológjaihoz hasonlóan képez-e savas oldatot vízzel, vagy inkább fém-hidridként viselkedik.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Polonium hydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.