Podóliai-hátság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Podóliai-hátság (ukránul: Подільська височина, Pogyilszka viszocsina) Ukrajna délnyugati részén terül el, Volhíniai-hátságtól délre, melytől a Male-polisszja választja el. Közigazgatásilag a Lvivi területet, a Ternopili területet, a Hmelnickiji területet, az Ivano-frankivszki területet, Vinnicjai területet, valamint az Odesszai terület egy részét fedi le.[1][2][3]
Ebben a szócikkben az ukrán nevek magyaros átírásban szerepelnek. |
Podóliai-hátság (Подільська височина, Pogyilszka viszocsina) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Területek (Oblaszty) | Lvivi terület, Ternopili terület, Hmelnickiji terület, Ivano-frankivszki terület, Vinnicjai terület, Odesszai terület |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Típus | hátság |
Hosszúsága | 580 km |
Szélessége | 180 km |
Átlagmagassága | 200–300 m |
Legmagasabb pont | Kamula-hegy (471 m) |
é. sz. 49° 01′ 39″, k. h. 27° 51′ 22″49.0275, 27.85619444 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Podóliai-hátság témájú médiaállományokat. |
Főleg mészkő, márga, homokkő, pala és gránit alkotja. 580 km hosszú, 180 km széles, átlagmagassága 200–300 m, a legmagasabb pontja a Kamula-hegy a Holohori-hátságban, 471 méterrel.[1][2]
Részei: a Kremeneci-hátság, a Voronyáki-gerincvonulat, a Holohori-hátság, a Roztoccsa-hátság (részben Lengyelországba nyúlik), a Tovtri-hátság. Déli részén emelkedik a Hotini-hátság a Kelet-európai-síkvidék legmagasabb pontjával, az 515 méter magas Berdával. A Podóliai-hátság nyugati részét Opilljának nevezik.[1]
A Volhíniai-hátságot és a Podóliai-hátságot együttesen Volhínia-podóliai-hátságnak(wd) szokás nevezni.[4] Kis része átnyúlik Moldovába (Moldvai-hátság).