Pjotr Ivanovics Sztucska
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Pjotr Ivanovics Sztucska, (P.I. Sztucska) eredeti nevén Pēteris Stučka,[3] álnéven Veteran; (Kokneszi járás, 1865. július 26. – Moszkva, 1932. január 25. ) lett nemzetiségű szovjet jogász, , a Lett Szocialista Szovjetköztársaság elnöke, a korai szovjet jogelmélet jelentős alakja.
| Pjotr Ivanovics Sztucska | |
_1.jpg) | |
| Arcképe 1918-ból | |
| Született | 1865. július 26.[1] Livóniai kormányzóság |
| Elhunyt | 1932. január 25. (66 évesen)[1] Moszkva[2] |
| Állampolgársága | |
| Élettársa | Dora Stučka |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | az orosz alkotmányozó közgyűlés tagja |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Munka Vörös Zászló Érdemrendje |
| Sírhelye | Temető a Kreml falánál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pjotr Ivanovics Sztucska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1888-ban végzett a szentpétervári egyetem jogi karán. 1895-től vett részt a munkásmozgalomban. 1888 és 1997 között Rigában ügyvédi praxist folytatott. Közben radikális baloldali lapokat szerkesztett. 1897-ben öt éves börtönbüntetésre ítélték. 1904-ben részt vett a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt megalapításában. 1905 és 1907 között a lett és az orosz szociáldemokrata mozgalom "forradalmi egyesülésének élharcosa" volt. 1917. februártól a bolsevikok petrográdi bizottságának tagja. A forradalmi átmenet alatt Szovjet-Oroszország igazságügyi népbiztosa volt. Az első szovjetkormány igazságügyi népbiztosa. 1918 végétől 1919 elejéig a lettországi szovjetkormány elnöke (miniszterelnök). 1923 és 1932 között az orosz SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke. 1919-től tagja volt a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának.[4] 1924 és 1932 között a Kommunista Internacionálé Nemzetközi Ellenőrző Bizottságának az elnöke volt. 1931 - 1932-ben szovjet Jogtudományi intézet igazgatója volt. Irányításával adták ki 1925 és 1927 között a szovjet gazdaság- és jogtudomány 3 kötetes enciklopédiáját (Enciklopegyija goszudarsztva is prava).
Sztucska nevéhez fűződik a jog társadalmi meghatározottságának elemzése, amelyet a szociológiai vagy társadalomelméleti irányzatnak szoktak nevezni.[5]
Sztucska - a marxi tételek rövidre zárásával - a jogot társadalmi (mindenekelőtt gazdasági) viszonyok rendszereként határozta meg. Ennek a leegyszerűsítő állásfoglalásnak a következménye a viszonyoknak olyan háromszintű láncolata lett, amelynek konkrét kifejeződései a gazdasági viszonyokkal azonosnak tekintett jogi viszonyok (a gazdasági alap összetevői), absztrakt kifejeződései pedig a törvény és a jogi ideológia (felépítményi összetevők).[6]
Peschka Vilmos írta róla: "Sztucska és Pasukanisz a marxizmus alapvető tanításait vulgárisan értelmezve, abszolutizálják, eltúlozzák a materiális, a gazdasági oldal jelentőségét, nem fogják fel helyesen a marxista tükrözési elméletet, s így nem képesek a jogviszony fő kérdéseinek helyes megoldását adni.” Máshol: „A gazdasági tényezők szerepét annyira eltúlozták, hogy végül a jogviszony náluk egybeesik a termelési viszonyokkal.”[7]
Később Sztucska nézeteinek revideálására kényszerült. Még a kezdetben Szucskával a "gazdasági jog" tekintetében egyetértő Jevgenyij Pasukanisz is másként foglalt állást. Sztucskát az 1930-as években Andrej Januarjevics Visinszkij élesen bírálta.
Síremléke a Kreml falánál levő temetőben található.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
