növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A piros sötétkosbor (Nigritella rubra) a kosborfélék családjába tartozó orchideae növény nemzetség tagja. Erdélyben a Keleti és a Nyugati-Kárpátok mészköves hegységeiben alhavasi és havasi kaszálók, ritka védett növénye. A gyimesi csángók Szent Péter virágának nevezik.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Nigritella rubra K.Richt. 1890 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piros sötétkosbor témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||
A Nigritella nemzetség kialakulása a jégkorszakba nyúlik vissza, harmadidőszaki maradványfajok, melyek reliktumendemizmusoknak számítanak. Ez azt jelenti, hogy a fajok a jégtakaró visszahúzódása után találkoztak a mai diploid fajok őseivel és létrehoztak új, tetraploid fajokat, így a piros sötétkosbort is. Korábban két fajt tartott számon a természettudomány, a fekete (Nigritella nigra) és a piros (Nigritella rubra) sötétkosborokat. A fajok molekuláris vizsgálatai alapján azonban megállapították, hogy az orchideák tulajdonképpen egy poliploid összest alkotnak, melyhez öt diploid (2n = 40 kromoszómás), egy triploid (120 kromoszómás), hét tetraploid (160 kromoszómás) és egy pentaploid (200 kromoszómás) faj és alfaj tartozik. Mindezek Európa magashegységeinek növényei. Az erdélyi havasokban 3 faj található: a diploid, piros-rózsaszínű kárpáti sötétkosbor (Nigritella carpatica) a Máramarosi-havasokban, a tetraploid, bíborszínű Nigritella rubra a Keleti és Nyugati-Kárpátok mészköves hegységeiben, illetve az ugyancsak tetraploid, sötétszínű Nigritella nigra a Déli-Kárpátokban.[1]
A fekete sötétkosborhoz hasonlít, de attól magassága (3-5 centiméterrel kisebb) és virágának színezete különbözteti meg. Poliploid faj, ezért csak ritkán hoz létre életképes magvakat. Rovarok végzik a beporzását és nagyszámú kisméretű magjai a szél segítségével kerülnek a termőhelyükre. Évelő növény gumói 2-3 osztatúak és hosszúkásak. Felálló 10–25 cm magasra növő lágy szára van. Levelei szálasak, csatornásak, kissé húsosak és csupaszok. Virágzata gömbös, majd gömbös-kúpos alakú. A virágai bíborpiros színűek, vonzóak, kellemes vaníliaillatot árasztanak. Július-augusztus hónapokban nyílik.[1][2]
A Keleti-Alpok és a Kárpátok mészkő alapkőzetű hegyvonulatainak sziklás helyeit kedveli. A havasi és az alhavasi övezetek rétjein, kaszálóin található meg, 1500–2600 m tengerszint feletti magasságban. Hivatalosan jelzett előfordulási helyei Erdélyben a Likaskő, a Nagyhagymás, az Öcsém vonulatai, Csíkszentdomokos, a Gyilkos-tó környéke, a Tölgyes, az Aranyos völgye, a Gyalui-havasok és a Csíki-havasok.[3][4][5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
