Piri Mehmed pasa (?, Aksaray - 1532. Silivri) oszmán vezír. Állítólag a közép-anatóliai Akszeráj városában született. 1514-től 1520-ig I. Szelim szultán, 1520-tól 1523-ig I. Szulejmán szultán vezíre. Azon kevés oszmán tisztviselők egyike volt, akik visszavonulásuk után járadékot, tulajdonképpen „nyugdíjat” kaptak az államtól. 1532-ben Makbul Ibrahim pasa, azaz Pargali Ibrahim későbbi nagyvezír parancsára megmérgezték, sírja a silivrii mecsetnél található. Törökországban több mecset, vallási iskola és egyéb épület viseli a nevét.
| Piri Mehmed pasa | |
 | |
| török miniatúra | |
| Született | 1458 Konya |
| Elhunyt | 1532 (73-74 évesen) Silivri |
| Állampolgársága | oszmán |
| Szülei | Cemal Halveti |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | az Oszmán Birodalom nagyvezírje (1518. február 4. – 1523. július 7.) |
| Sírhelye | Isztambul |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piri Mehmed pasa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vezírsége ideje alatt vették be az oszmánok 1521. augusztus 29-én Nándorfehérvár várát, „Magyarország kulcsát” az anatóliai hadak az európai erőkkel kiegészülve[1] 1522-ben pedig Rodosz szigetét is az ő vezetésével foglalták el a törökök a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos lovagrendtől, akiket rodoszi lovagoknak is neveztek. A szultán személyesen tárgyalt Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymesterrel (1521-1534), és szabad elvonulást engedett nekik a lovagok hősiessége iránti tiszteletből. Ezért 1523. január 1-jén 160 megmaradt lovagja és 4000 rodoszi lakossal együtt a nagymester, kincseikkel és levéltárukkal együtt elhagyhatta a szigetet.[2]
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
