Pfalzi örökösödési háború
From Wikipedia, the free encyclopedia
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom és a Spanyol Királyság hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország, a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia és 1690-ben a Savoyai Hercegség is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik).
Pfalzi örökösödési háború 1688–1697 | |||
(az augsburgi liga háborúja) | |||
Namur ostroma, 1695. | |||
Dátum | 1688. szeptember 24 – 1697. szeptember 20.[1] | ||
Helyszín | Spanyol-Németalföld, Piemont, Franciaország, Rajna-vidék (Pfalz, Baden), Portugália, Spanyolország, Írország, Észak-Amerika | ||
Casus belli | XIV. Lajos igénye a Rajnai Palotagrófságra (Kurpfalz). | ||
Eredmény | Rijswijki (ryswicki) béke, 1697. | ||
Terület- változások | Franciaország végleg megszerzi Strassburgot, Elzász és a Saar-vidék nagy részét, és Haitit. | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pfalzi örökösödési háború témájú médiaállományokat. |
A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.