írásrendszer From Wikipedia, the free encyclopedia
A perzsa írás az arab íráson alapul. Több más nyelvhez hasonlóan, amik átvették az arab írást, a perzsák is módosítottak rajta, hogy az irodalmi arabban nem szereplő hangokat is le lehessen írni vele. Négy új betű került hozzá az átvettek módosításával: پ [p], چ [tʃ], ژ [ʒ], és گ [g]. (Korábban létezett a [v] jelölésére szolgáló ﭪ is, de idővel kikopott.) A perzsa-arab írást használja a perzsán kívül az urdu, szaraiki, kurd szoráni, luri, oszmán-török, tatár, azeri és sok más írás is.
Az arabhoz hasonlóan a betűket jobbról balra, míg a számokat balról jobbra írják. A perzsa-arab írás kurzív, tehát a betűk nagy része kapcsolódik egymáshoz, számítógépes gépelés esetén is. A sémi írásmódok többi jellegzetességét is átvették: mássalhangzóírás (egyes magánhangzókat mássalhangzók jeleznek), illetve sem szó, sem szótag nem kezdődik magánhangzóval.
A perzsa ábécével megegyezik a dari nyelv ábécéje is.
A modern perzsa ábécé 32 betűből áll. Mivel kurzív írás, a betűk alakja elhelyezkedésüktől függően változik; mindegyiknek van szó eleji, szó közepi, szóvégi és izolált alakja, attól függően, hogy balra, jobbra, mindkét oldalon vagy sehol sem kapcsolódik másik betű hozzá.
Név | Átírás | IPA | Szövegbeli alakok | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Szóvégi | Szóközepi | Szóeleji | Izolált | |||
alef | â | [ɒ], [ʔ] | ﺎ | ﺎ * | آ / ا * | ﺍ |
be | b | [b] | ﺐ | ﺒ | ﺑ | ﺏ |
pe | p | [p] | ﭗ | ﭙ | ﭙ | پ |
te | t | [t] | ﺖ | ﺘ | ﺗ | ﺕ |
s̱e | s̱ | [s] | ﺚ | ﺜ | ﺛ | ﺙ |
jim | ğ | [d͡ʒ] | ﺞ | ﺠ | ﺟ | ﺝ |
che | č | [tʃ] | ﭻ | ﭽ | ﭼ | ﭺ |
ḥe(-ye jimi) | ḥ | [h] | ﺢ | ﺤ | ﺣ | ﺡ |
khe | x | [x] | ﺦ | ﺨ | ﺧ | ﺥ |
dāl | d | [d] | ﺪ | ﺪ * | ﺩ * | ﺩ |
ẕāl | ẕ | [z] | ﺬ | ﺬ * | ﺫ * | ﺫ |
re | r | [ɾ] | ﺮ | ﺮ * | ﺭ * | ﺭ |
ze | z | [z] | ﺰ | ﺰ * | ﺯ * | ﺯ |
zhe | ž | [ʒ] | ﮋ | ﮋ * | ژ * | ژ |
sin | s | [s] | ﺲ | ﺴ | ﺳ | ﺱ |
shin | š | [ʃ] | ﺶ | ﺸ | ﺷ | ﺵ |
ṣād | ṣ | [s] | ﺺ | ﺼ | ﺻ | ﺹ |
z̤ād | z̤ | [z] | ﺾ | ﻀ | ﺿ | ﺽ |
ṭā | ṭ | [t] | ﻂ | ﻄ | ﻃ | ﻁ |
ẓā | ẓ | [z] | ﻆ | ﻈ | ﻇ | ﻅ |
ʻeyn | ʻ | [ʔ] | ﻊ | ﻌ | ﻋ | ﻉ |
gheyn | gh | [ɣ] / [ɢ] | ﻎ | ﻐ | ﻏ | ﻍ |
fe | f | [f] | ﻒ | ﻔ | ﻓ | ﻑ |
qāf | q | [ɢ] / [ɣ] / [q] (egyes dialektusokban) | ﻖ | ﻘ | ﻗ | ﻕ |
kāf | k | [k] | ﮏ | ﮑ | ﮐ | ک |
gāf | g | [g] | ﮓ | ﮕ | ﮔ | گ |
lām | l | [l] | ﻞ | ﻠ | ﻟ | ﻝ |
mim | m | [m] | ﻢ | ﻤ | ﻣ | ﻡ |
nun | n | [n] | ﻦ | ﻨ | ﻧ | ﻥ |
vāv | v / ū / ow | [v] / [u] / [ow]/ [o:] (a dari nyelvben) | ﻮ | ﻮ * | و * | و |
he | h | [h] | ﻪ | ﻬ | ﻫ | ﻩ |
ye | y / ī / á | [j] / [i] / [ɒ]/ [e:] (dari) | ﯽ | ﻴ | ﻳ | ﻯ |
Az ábécé hét betűje nem kapcsolódik a többi betűhöz úgy, mint a többi, és nincs szó eleji vagy szóközepi alakjuk, mert balról nem kapcsolódhat hozzá másik. Ezeknek csak szóvégi és izolált alakjuk van, és az utánuk következő betű szóeleji vagy izolált formájában áll.
A következőek nem betűk, hanem azok különböző alakjai, a lām alef pedig ligatúra. A ﺀ hamze karakternek csak egy alakja van, mivel sosem kötik más betűhöz, ellenben időnként egy vāv, ye vagy alef fölött helyezkedik el, tulajdonképpen nem betű, hanem diakritikus jel.
Név | Átírás | IPA | Szóvégi | Szóközepi | Szóeleji | Izolált |
---|---|---|---|---|---|---|
alef madde | ā | [ɒ] | ﺂ | — | — | ﺁ |
he ye | -eye vagy -eyeh | [eje] | ﮥ | — | — | ۀ |
lām alef | lā | [lɒ] | ﻼ | — | — | ﻻ |
tanvin nasb | -an | [æn] | ًﺎ | — | — | اً |
Bár elsőre hasonlítanak, az egyes nyelvek nagyon is különbözően használják az ábécét. Vannak szavak, melyeket perzsául és arabul teljesen máshogy írnak.
A klasszikus arabban nem szereplő betűk: [p], [g], [tʃ] (mint a magyar 'cs'), [ʒ] (mint a 'zs'):
Hang | Alak | Unicode-név |
[p] | پ | pe |
[tʃ] (ch) | چ | che |
[ʒ] (zh) | ژ | zhe |
[g] | گ | gaf |
A mai perzsában hat magánhangzó van, ebből a három hosszút jelölik írásban: â (ا, szó elején آ), u (و, szó elején او) és i (ى, szó elején اى). A szó végi e-t ه jelöli (pl. خانه, xâne, ház). A rövid magánhangzókat írásban legtöbbször nem jelölik, ha mégis, akkor mellékjelekkel:
Ha egy mássalhangzót nem követ magánhangzó, kerülhet fölé egy °, ennek neve szokun. Ha duplán ejtendő a mássalhangzó, egy tasdid kerül fölé (ez olyan, mint egy pici omega).
Az â hosszan ejtett a, a többit úgy ejtjük, ahogy a magyarban.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.