Remove ads
történelmi nyelv From Wikipedia, the free encyclopedia
Az oszmán-török nyelv ( لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként. Perzsa közvetítéssel arab és perzsa szavakat és nyelvtani elemeket tartalmazott. Ez a keverék meglehetős nehézséget okozott mind a kiejtés, mind az írás terén, mivel a három nyelv különböző nyelvcsaládokba tartozik, a török az altaji, a perzsa az indoeurópai, az arab pedig az afroázsiai nyelvcsaládba, ennek megfelelően pedig az oszmán-török esetében alkalmazott arab írás nem volt képes például a török nyelv egyes hangjainak leképezésére.[2] Mivel az ország lakosságának nagy része írástudatlan volt, az oszmán-törököt csak a felsőbb rétegek és az adminisztratív funkciót betöltő hivatalnokok ismerték, a beszélt nyelv a török maradt.
Oszmán-török لسان عثمانی lisân-ı Osmânî | |
Kiejtés | liszánı oszmání |
Beszélik | Oszmán Birodalom, Törökország (1928-ig) |
Nyelvcsalád | altaji nyelvcsalád török nyelvek oguz nyelvek oszmán-török nyelv[1] |
Írásrendszer | módosult arab |
Nyelvkódok | |
ISO 639-2 | ota |
ISO 639-3 | ota |
Az Oszmán Birodalom a 17. században | |
A Wikimédia Commons tartalmaz لسان عثمانی lisân-ı Osmânî témájú médiaállományokat. |
Az oszmán-török nyelv a perzsa-arab írásrendszer egy változatát használta, egészen 1928-ig.[3]
Magában | Szóvégi | Közbenső | Szókezdő | Név | Modern török | IPA |
---|---|---|---|---|---|---|
ﺍ | ﺎ | — | elif | a, e | [a], [e] | |
ﺀ | — | hemze | ||||
ﺏ | ﺐ | ﺒ | ﺑ | be | b | [b] |
ﭖ | ﭗ | ﭙ | ﭘ | pe | p | [p] |
ﺕ | ﺖ | ﺘ | ﺗ | te | t | [t] |
ﺙ | ﺚ | ﺜ | ﺛ | se | s | [s] |
ﺝ | ﺞ | ﺠ | ﺟ | cim | c | [d͡ʒ] |
ﭺ | ﭻ | ﭽ | ﭼ | çim | ç | [tʃ] |
ﺡ | ﺢ | ﺤ | ﺣ | ha | h | [ħ] |
ﺥ | ﺦ | ﺨ | ﺧ | hı | h | [x] |
ﺩ | ﺪ | — | dal | d | [d] | |
ﺫ | ﺬ | — | zel | z | [z] | |
ﺭ | ﺮ | — | re | r | [r] | |
ﺯ | ﺰ | — | ze | z | [z] | |
ﮊ | ﮋ | — | je | j | [ʒ] | |
ﺱ | ﺲ | ﺴ | ﺳ | sin | s | [s] |
ﺵ | ﺶ | ﺸ | ﺷ | şın | ş | [ʃ] |
ﺹ | ﺺ | ﺼ | ﺻ | sad | s | [s] |
ﺽ | ﺾ | ﻀ | ﺿ | dad | d, z | [d] |
ﻁ | ﻂ | ﻄ | ﻃ | tı | t | [t] |
ﻅ | ﻆ | ﻈ | ﻇ | zı | z | [z] |
ﻉ | ﻊ | ﻌ | ﻋ | ayn | ', h (vagy nem ejtik) | [ʕ] |
ﻍ | ﻎ | ﻐ | ﻏ | gayn | g, ğ | [ʁ] |
ﻑ | ﻒ | ﻔ | ﻓ | fe | f | [f] |
ﻕ | ﻖ | ﻘ | ﻗ | kaf | k | [q] |
ﻙ | ﻚ | ﻜ | ﻛ | kef | k, g, ğ, n | [k] |
ﮒ | ﮓ | ﮕ | ﮔ | gef¹ | g, ğ | [g] |
ﯓ | ﯔ | ﯖ | ﯕ | nef, sağır kef | n | [ñ] |
ﻝ | ﻞ | ﻠ | ﻟ | lam | l | [l] |
ﻡ | ﻢ | ﻤ | ﻣ | mim | m | [m] |
ﻥ | ﻦ | ﻨ | ﻧ | nun | n | [n] |
ﻭ | ﻮ | — | vav | v, o, ö, u, ü | [v], [o], [œ], [u], [y] | |
ﻩ | ﻪ | ﻬ | ﻫ | he | h, e, a | [h], [æ] |
ﻯ | ﻰ | ﻴ | ﻳ | ye | y, ı, i | [j], [i] |
Az oszmán-török nyelvben a kelet-arab számokat használták.[3]
Szám | Arab szám | Modern török megfelelője |
---|---|---|
٠ | 0 | sıfır |
۱ | 1 | bir |
۲ | 2 | iki |
٣ | 3 | üç |
٤ | 4 | dört |
٥ | 5 | beş |
٦ | 6 | altı |
٧ | 7 | yedi |
٨ | 8 | sekiz |
٩ | 9 | dokuz |
۱٠ | 10 | on |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.