ókori egyiptomi uralkodó From Wikipedia, the free encyclopedia
Széth-Peribszen (ur.: k.b. i. e. 28. század) ókori egyiptomi fáraó, a korai dinasztikus kor II. uralkodódinasztiájának tagja. Pontos helye a dinasztia történetében tisztázatlan. Ismeretlen az is, hogy pontosan ki uralkodott előtte és utána.
| Széth-Peribszen | |||||||
 | |||||||
| Peribszen sztéléje Abüdoszból, ma a British Museumban található | |||||||
| Nomen |  | ||||||
| Sírja |  Umm el-Kaáb U-P jelű sírja | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat. | |||||||
Halotti sztéléje, mely a British Museumban található egy Széth-állatot ábrázol a sokkal közkedveltebb Hórusz helyett, ez pedig arra enged következtetni, hogy uralma nem terjedt ki egész Egyiptomra.
Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy Egyiptom Széth-Peribszen alatt kettéosztott volt és ő csak a birodalom egy része fölött uralkodott. Az ország felosztásának okait és Széth-Peribszen esetleges társuralkodóinak kilétét egyiptológusok máig kutatják. Számos más lelet azonban nem támasztja alá egy megosztott birodalom meglétét, így a kutatók körében az ország egységének kérdése vitatott. Az egységet vallók szerint az ország felosztása mindössze közigazgatási és vallásszervezési alapon történt és Széth-Peribszen mindvégig egész Egyiptom felett uralkodott.[1][2][3]
Két nézet terjedt el: vagy elődje volt Szekhemib-Perenmaatnak vagy egy és ugyanazon személy voltak.
Széth-Peribszen sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb királyi temetőben található. Ez a sír tartalmazza az első teljes mondatot, melyet hieroglifákkal írtak. Sírját az első átmeneti korban sírrablók rongálták meg, később a Középbirodalom során legalább kétszer helyreállították.[4]
Peribszen királyi neve kuriózumnak szamit az egyiptológusok körében. A fáraók hagyományosan olyan nevet választottak, amely a sólyom isten Hóruszhoz kötődik vagy rá utal. A Hóruszt jelképező sólyom a király nevét körülvelő, a királyi palotát jelképzető szerekh keret felett ült. Peribszen neve ezzel ellentétben a Széthez kapcsolható, aki az egyiptomi hitvilág szerint Hórusz nagybátyja és ősi ellensége volt. Peribszen szerekje fölött igy a Széthet képviselő, sakálhoz vagy agárhoz hasonlitó képzeletbeli állat található. Bár Peribszen az egyetlen egyiptomi fáraó, akinek szerekje fölött Szét őrködik, nem ő az egyedüli, aki ezzel az istennel azonositotta uralmát. A XIII. dinasztiában Széth Meribré, a XIX. dinasztiában I. és II. Széthi, a XX. dinasztiában pedig Széthnaht vette fel az isten nevét.[5][6]
Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy az egyiptomi állam kettéosztott volt Peribszen uralkodásakor. Egyiptológusok azonban máig vitáznak arról, hogy Peribszen előde miért oszthatta fel a királyságot és vajon Peribszen Egyiptom egésze felett uralkodott-e.
Néhány egyiptológus szerint Ninetjer, a II. dinasztia harmadik uralkodója és Peribszen előde kettéosztotta az országot, mivel az egyesített királyság államigazgatása elburjánzott és irányíthatatlanná vált. Ninetjer így két utódot választott és rájuk hagyta a két országrészt abban bízva, hogy az ország irányítása így könnyebbé válik. Ezen egyiptológusok szerint Peribszen királysága Nagadától Elephantiné szigetéig húzodott, ettől északabbra egy másik király uralkodott.[7][8][9]
Egyiptológusok az Új Birodalomból származó, Egyiptom királyait felsoroló listák közötti eltérésekből is arra következtetnek, hogy Peribszen egy társuralkodóval osztozott az ország irányításán. Egyes egyiptológusok szerint a palermói kő bizonyítja a megosztottságot, mivel Ninetjer 12. uralkodási évétől a „Felső- és Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzéseket az „Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzés váltotta.[10] Ez azt támaszthatja alá, hogy Ninetjer hatalma országa felett meggyengült.[10] Más királylisták a Perbiszen előtt uralkodó Szenedzs fáraó uralkodásáig megegyeznek, utána azonban különböznek. A szakkarai és torinói királylista szerint a Szenedzs utáni három egymást követő uralkodó I. Noferkaré, Noferkaszokar és I. Hudzsefa voltak. Az abüdoszi királylista Szenedzs után rögtön Haszehemuit tartja számon, aki Peribszen után uralkodhatott.[7][9][11][12]
Megint mások a III. dinasztiabeli Dzsószer király nekropoliszában talált kőedények feliratait vélik az ország megosztása bizonyítékának. Az itteni sírokban feliratokon Szeneferka, Nubnofer, Uneg, Hór-Ba és Sza királyok nevei szerepelnek néhány helyen, közülük Nubnofer, Hór-Ba és Sza királyokról vajmi keveset tudni. Bizonyos egyiptolósok ezért azt gondolják, hogy ők a Felső-Egyiptomot uraló Peribszennel és Szekhemib-Perenmaattal egyidejűleg uralkodtak Alsó-Egyiptom fölött.[7][9][11][12][13]
Peribszent az abüdosz közelében fekvő Umm el-Kaáb királyi temetőben temették el. A 2001–2004 között végzett régészeti feltárások felfedték, hogy Peribszen sírját a temetőben fekvő többi király sírjával ellentétben sietve építették. A sírt egyszerre, megszakítás nélkül építették, falait hanyagul vakolták be. Az építők gondatlansága miatt a sír a századok folyamán többször beomlott és a Középbirodalom idején legalább kétszer helyre kellett állíttatni.[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
