francia miniszterelnök, matematikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Paul Painlevé (Párizs, 1863. december 5. – Párizs, 1933. október 29.) a Harmadik Köztársaság 52. és 60. miniszterelnöke volt. Első megbízatását az első világháború legkritikusabb időszakában, a másodikat pedig az 1925-ös pénzügyi válság során látta el. Emellett matematikus és a repülés támogatója volt.
| Paul Painlevé | |
 | |
| Franciaország 52. és 60. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1917. szeptember 22. – 1917. november 16. | |
| Előd | Alexandre Ribot |
| Utód | Georges Clemenceau |
| Franciaország miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1925. április 17. – 1925. november 28. | |
| Előd | Édouard Herriot |
| Utód | Aristide Briand |
| Született | 1863. december 5. Párizs |
| Elhunyt | 1933. október 29. (69 évesen) Párizs |
| Sírhely | |
| Párt | Republican-Socialist Party |
| Gyermekei | Jean Painlevé |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Painlevé témájú médiaállományokat. | |
Paul Painlevé 1863. december 5-én született a Párizsban. Az École normale supérieure-ben végezte tanulmányait, majd a Göttingeni Egyetemen írta meg a matematikai témájú szakdolgozatát. Ezt 1887-ben mutatta be Párizsban és még ebben az évben professzor lett Lille-ben. 1892-ben Párizsba költözött, ahol előbb az École polytechnique-ben, majd 1896-tól az Collège de France-ban oktatott. Elismert matematikusként számos díjat elnyert, köztük 1890-ben a matematikai tudományok nagydíját (Grand Prix des Sciences Mathématiques) és 1894-ben a Bordin-díjat (Prix Bordin).[2]
1895-ben II. Oszkár svéd király felkérésére előadásokat tartott a Stockholmi Egyetemen. Ezeknek az előadásoknak az anyagát két évvel később Leçons sur la théorie analytique des équations differentielles (leckék a differenciálegyenletek analitikus elméletéről) néven publikálta és ezzel jelentős hozzájárulást nyújtott a matematika területén. 1897-től az École Normale Supérieure-ben oktatott. Emellett Painlevé előbb a dinamika, majd ebből következően a repüléstudomány iránti érzett komoly érdeklődést és fejtett ki számottevő tevékenységet. 1908-ban, Auvours-nál Wilbur Wrighttal hajtott végre repülést és egy évvel később az École Aéronautique-ban létrehozta az első repülési-mechanika kurzust.[2]
Ezt követően a politika is felkeltette az érdeklődését. 1906-ban a párizsi választókerület képviselőházának tagja lett. Az első világháború alatt oktatásügyi miniszterként tagja volt Aristide Briand kormányának. Emellett a feltalálásokkal kapcsolatos minisztérium vezetőjévé is őt választották, valamint 1917 márciusától szeptemberig a hadügyminiszteri teendőket is ellátta. Hadügyminiszterként, a Nivelle-offenzíva sikertelensége után, leváltotta Robert Nivelle tábornokot a francia fegyveres erők főparancsnoki tisztségéről és helyére Philippe Pétain tábornokot nevezte ki. Ezen döntését egyesek erősen vitathatónak tartották.[2]
1917 szeptemberében miniszterelnökként saját kormányt alakított, októberben pedig Versailles-ban hozzájárult a szövetséges főtanács létrehozásához. A főtanács francia képviselőjének Ferdinand Foch marsallt választotta, aki később a szövetséges katonai erők főparancsnoka lett. Novemberben Painlevé lemondott és átadta a helyét Georges Clemenceau-nak. Ezt követően a Cartel des Gauches nevű baloldali koalíció egyik alapítója lett, amely az 1924-es országgyűlési választásokon győzelmet aratott a jobboldal Bloc National felett.[2]
1925 áprilisában ismét miniszterelnök lett, de már novemberben lemondott, mivel az egyetértés hiánya miatt nem sikerült megoldást találnia a francia frank leértékelődése nyomán bekövetkező pénzügyi válságra. Ezt követően Aristide Briand és Raymond Poincaré kormányában is betöltötte a hadügyminiszteri tisztséget és 1930-tól 1931-ig, valamint 1931-től 1932-ig légügyi miniszterként tevékenykedett. 1933. október 29-én hunyt el Párizsban.[2]
Bár politikai tevékenysége nem mondható kiemelkedőnek, de matematikusként szerzett érdemei, különösen a differenciálegyenletek terén, vitathatatlanok. 1900-ban a Francia Természettudományi Akadémia tagjává, 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.png){kind=small}
