Palmiro Michele Nicola Togliatti (Genova, 1893. március 26. – Jalta, 1964. augusztus 21.) olasz antifasiszta politikus, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. 1930-tól szovjet állampolgár lett. Róla nevezték el a (szovjet) orosz Sztavropol na Volge (ma Togliatti) várost.

Gyors adatok
Palmiro Togliatti
Thumb
Született1893. március 26.[1][2][3][4][5]
Genova[6][7]
Elhunyt1964. augusztus 21. (71 évesen)[6][1][2][4][5]
Jalta[7]
Álneve
  • Mario Correnti
  • Ercole Ercoli
  • Mario Ercoli
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 1964. augusztus 21.)
  • olasz (1893. március 26. – 1946. június 18.)
HázastársaRita Montagnana (1924–)[8]
ÉlettársaNilde Iotti (1946–)[9]
Gyermekei
  • Aldo Togliatti
  • Marisa Malagodi
SzüleiAntonio Togliatti
Foglalkozása
  • politikus
  • filozófus
Tisztsége
  • főtitkár (1927–1934, Olasz Kommunista Párt)
  • minister without portfolio of the Kingdom of Italy (1944. április 22. – 1944. december 12.)
  • Vicepresident of the Council of Ministers of the Kingdom of Italy (1944. december 12. – 1945. június 21.)
  • minister of Justice of the Kingdom of Italy (1945. június 21. – 1946. június 13.)
  • member of the Constituent Assembly of Italy (1946. június 18. – 1948. január 31.)
  • az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (1948. május 8. – 1953. június 24.)
  • az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (1953. június 15. – 1958. június 11.)
  • az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (1958. június 3. – 1963. május 15.)
  • az Olasz Köztársaság képviselőházának tagja (1963. május 7. – 1964. augusztus 21.)
IskoláiTorinói Egyetem
Halál okaagyvérzés
SírhelyeCampo Verano[10]
Thumb
Palmiro Togliatti aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Palmiro Togliatti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bezárás

Élete

Az Olasz Kommunista Párt alapítói közé tartozott és 1927-től haláláig a párt főtitkára, a Komintern tagja volt.

1944 és 1945 között miniszterelnök-helyettes, 1945 és 1946 között igazságügyi miniszter a fasizmus bukása utáni első kormányokban. Tagja volt az olasz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. 1948 után az ellenzék legfőbb vezetője, miután a kereszténydemokraták maradtak évtizedeken át hatalmon. A "szocializmus olasz változatát" hirdette, hitt abban, hogy a szocializmus a demokratikus értékekkel együtt valósíthatók meg Olaszországban.

1948-ban túlélt egy ellene elkövetett merényletet, 1964-ben hunyt el nyaralása közben, amikor beutazta az egész Krím-félszigetet.

Viszonya az 1956-os magyar forradalommal

Togliatti, ekkoriban is a keményvonalas sztálinista szellemiséget követte, annak ellenére, hogy a párton belül a többség, elfordult ettől az irányzattól. Hivatalosan kérte az SZKP vezetőségét, hogy verjék le a forradalmat, amely szerinte "táptalaja a fasizmusnak". Meg volt róla győződve, hogy Budapesten a forradalom alatt valójában "fasiszta-egyházi reagálás" történik. Nagy Imrét pedig nem tartotta elvtársnak.[11]

Magyarul

  • Közlemény a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről. M. Suslov, P. Togliatti, Gheorghe Gheorghiu-Dej beszámolói; MDP, Bp., 1949
  • Az Olasz Kommunista Párt új harci feladatai; Szikra, Bp., 1950 (Nemzetközi kérdések)
  • Az emberiség egyetlen helyes útja; Szikra, Bp., 1952 (Nemzetközi kérdések)
  • Válogatott cikkek és beszédek; ford. Sallai Géza; Szikra, Bp., 1952
  • A békéért és a szabadságért. Beszámoló az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága 1952. június 21-i ülésén; ford. Gábor György; Szikra, Bp., 1952 (Nemzetközi kérdések)
  • A nemzetközi munkásmozgalom egységéről. Beszámoló az Olasz Kommunista Párt 8. kongresszusán 1956. december 8-14.; Kossuth, Bp., 1957
  • Az Olasz Kommunista Párt; ford. Szebeszta Miklós; Kossuth, Bp., 1960
  • A demokrácia és a szocializmus problémái. Válogatott írások és beszédek; vál. Szántó György; Kossuth, Bp., 1965
  • A Kommunista Internacionálé történetének néhány kérdése; Nehézipari Műszaki Egyetem, Marxizmus-leninizmus Tanszék, Miskolc, 1967
  • A demokráciáért, a békéért, a szocializmusért. Szemelvények beszédekből és cikkekből; összeáll. Fencsik László; Kossuth, Bp., 1974
  • Előadások a fasizmusról; ford. Vincze Istvánné; Kossuth, Bp., 1986 (Források)

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.

Chrome
Wikiwand for Chrome
Edge
Wikiwand for Edge
Firefox
Wikiwand for Firefox