mássalhangzó From Wikipedia, the free encyclopedia
A palatális, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʝ (áthúzott szárú j) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig j\. Koartikuláció során a természetes magyar beszédben is előfordul a /j/ hang allofónjaként, pl. a dobj be kifejezésben,[1] illetve a gy (palatális, zöngés zárhang) elnyújtott ejtésével is közelíthető.
A zöngés palatális réshang igen ritka hang: a UCLA Phonological Segment Inventory Database (a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem adatbázisa az egyes nyelvek fonológiai szegmenseiről) által eredetileg felmért 317 nyelv közül mindössze hétben fordul elő.[forrás?] Csupán három nyelvben (komi, margi és a Belgiumban használt standard holland[2]) fordul elő ez a hang a zöngétlen megfelelőjével együtt.
A palatális, zöngés réshang jellemzői:
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
---|---|---|---|---|---|
fríz | hja | [ʝa] | ’ő’ (nőnem) / ’ők’ | Főként a fríz régebbi, „előkelőbb” változataiban használatos. Elterjedt megfelelője a „sy”. | |
görög[3] | γεια | [ʝa] | ’szia’ | L. újgörög hangtan | |
holland | goed | [ʝut] | ’jó’ | A déli holland nyelvjárásokban jellemző, ideértve Belgium egész holland ajkú részét.[4] L. holland hangtan | |
kabil | cceǥ | [ʃʃəʝ] | ’csúszni’ | ||
magyar[1] | dobj be | [dobʝ bɛ] | ’dobj be’ | A /j/ allofónja, l. magyar hangtan. | |
pastu | wardak nyelvjárás[5] | موږ | [muʝ] | ’mi’ | |
skót gael nyelv[6] | dhiubh | [ˈʝu] | ’közülük’ | ||
spanyol[7] | sayo | [ˈsaʝo̞] | ’köpeny’ | Gyakran inkább közelítőhang. Egyes nyelvjárásokban <ll> is jelölheti. L. spanyol hangtan | |
svéd[8] | jord | [ʝuːɖ] | ’talaj’ | L. svéd hangtan |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.