![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/Crassostrea_gigas_p1040847.jpg/640px-Crassostrea_gigas_p1040847.jpg&w=640&q=50)
Osztrigafélék
puhatestű-család / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az osztrigafélék (Ostreidae) a kagylók (Bivalvia) osztályának fonálkopoltyúsak (Ostreoida) rendjébe, ezen belül az Ostreina alrendjébe tartozó család. A tudományos név a latin ostreum, illetve a görög oszteon[1] kifejezésből vezethető le, aminek a jelentése csont. Fajai mindenhol megtalálhatók kövekre, sziklára tapadva, ahol árapály jelenség figyelhető meg.[2]
Osztrigafélék | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora triász–holocén | ||||||||||||
![]() Csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) | ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Osztrigafélék témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrigafélék témájú kategóriát. | ||||||||||||
Osztrigák 250 millió éve léteznek a Földön, és az evolúció során sok faj és család fejlődött ki. Fontos ökológiai szerepet játszanak a tengerpartokhoz közeli vizekben, valamint sok tengeri élőlénynek szolgálnak zsákmányul, ami ellen különösen kemény és ellenálló héjukkal próbálnak védekezni.[3][4]
Néhány osztrigafaj emberi fogyasztásra is alkalmas, például az éti osztriga (Ostrea edulis), amelyet alacsony zsír- és szénhidráttartalma miatt szívesen fogyasztanak; más fajok gyöngyöt növesztenek (gyöngyosztriga).[4] Az osztrigák héja is felhasználható: őrölt formában egyes gyógyszerek készítésénél használják.
Többnyire ellenőrzött körülmények között tenyésztik (akvakultúra). A legnagyobb tenyésztői Kína, Japán és Észak-Korea, valamint Európában Franciaország, Írország és Hollandia. Míg Ázsiában az osztrigát kizárólag feldolgozott állapotban, addig Európában nyersen fogyasztják. A legfontosabb faj a csendes-óceáni osztriga.