a népgazdaság tervezését irányító közigazgatási szervezet From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Országos Tervhivatal (rövidítése: OT) a Magyar Népköztársaság kormányának a népgazdasági tervezést irányító, minisztériumi rangú közigazgatási szervezete volt. Fennállása alatt mindvégig a központi gazdaságpolitika irányító szervezete volt. Élén az elnök állt, akinek a jogállása a miniszterekével volt egyenlő.[1] Az Országos Tervhivatal 1990 májusában megszűnt; feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium vette át.
Az Országos Tervhivatal székháza (tervezte: Hóka László) az 1960-as évektől
1947-ben hozták létre a népgazdasági tervezés szerveként. Az első hároméves terv időszakában (1947–1949) jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaság szovjet mintára történő átalakításában (magát a hivatalt is szovjet példa nyomán hozták létre).[2] Megyei kirendeltségei a tanácsrendszernek 1950-ben való kiépítésével megszűntek.[3]
Feladat- és hatásköre a tervutasításos gazdaságirányításon alapult. 1968 után a népgazdasági tervezés is módosult az indirekt gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek megfelelően.
Elnökét 1947 és 1949 között a köztársasági elnök nevezte ki (az alelnökökkel és a főtitkárral együtt). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint az elnököt az országgyűlés választotta, a Elnöki Tanács javaslatára. 1953 óta tagja a kormánynak (a Minisztertanácsnak). Az Állami Tervbizottságnak a létrehozásától, 1973-tól fogva annak az elnöke is az OT elnöke volt szokás szerint.[4]
Variációkat dolgozott ki a gazdaságpolitika kialakításához;
Életszínvonal-, szociál-, foglalkoztatás- és beruházáspolitikai terület- és településfejlesztési koncepciókat készített;
Elemezte és értékelte a gazdasági rendszer működését.[5]
