Nyáregyháza
magyarországi község Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nyáregyháza község Pest vármegyében, a Monori járásban.
| Nyáregyháza | |||
.jpg) | |||
| Református templom (Nyáry Pál u.) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Monori | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2723 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3847 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 114,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′ 42″, k. h. 19° 30′ 32″ | |||
 Nyáregyháza
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Nyáregyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyáregyháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Monori járás déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el, Budapesttől mintegy 40, Monortól délkeletre 14 kilométerre. Közúton a 4-es főútról letérve érhető el, vagy Monorierdő felől a 46.103-as, vagy Pilis felől a 4606-os úton. Elérhető az M5-ös autópályáról is, Újhartyánnál letérve, Újlengyel érintésével, a 405-ös főúton, majd ugyancsak a 4606-os úton. Szomszédai közül Csévharaszttal és Dánszentmiklóssal a 4605-ös út köti össze.
Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal csak pár kilométerre húzódik tőle. A vasút legközelebbi megállási pontjai Alsónyáregyháza felől Pilis vasútállomás (körülbelül 4 kilométerre), Felsőnyáregyháza felől pedig Monorierdő megállóhely (mintegy 5 kilométerre). A legközelebbi autóbusz-állomás Monoron található.
Nyáregyháza nevét 1411-ben említették először az oklevelek, mint a Csévi, a Nyáry és a Nyáregyházi családok birtokát.
1438-ban Nyáry Lajos az őseitől öröklött itteni birtokaira királyi adományt nyert. Nyáry Lajos unokája Péter, 1526-ban Mohácsnál esett el, ő a helységnek azt a részét bírta, melyet ma is Bederházának vagy Bödörházának neveznek.
Nyáregyháza a mohácsi vész után elpusztult. A Nyáry családból csak Mihály menekült meg, aki Hont vármegyébe menekült és ott is halt meg 1583-ban.
A Nyáry család innen elköltözött ugyan, de a helységre vonatkozó földesúri jogát mindenkor fenntartotta.
1696-ban Nyáry Zsigmond Nyáregyházát zálogba adta a Kecskemétieknek, az 1720-ban végzett összeírásban Isaszeghez tartozó pusztaként szerepelt. A Nyáry család itteni birtokait Zsigmond után Mihály, Nagykőrös város főbírája és ennek fia Lajos örökölte.
Az 1754 évi összeírás szerint a Nyáry családon kívül birtokos volt még itt Fülöp János is.
A Nyáry családból csak Pál (szül. 1759, † 1818 előtt) költözött vissza Nyáregyházára, ahol fiai Nyáry Pál és Zsigmond, továbbá Balla Endre, Hangyás Gedeon és Lisznyay Gedeon voltak a helység birtokosai.
Itt van eltemetve Nyáry Pál († 1871 április 21), aki 1848-ban Pest vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és a honvédelmi bizottmány tagja volt.
A 20. század elején Nyáry József örököseinek, Mannó Istvánnak, Wekerle Sándor-nak, Nagykőrös városának, Piufsich Frigyes dr.-nak, Krajcsovics Lajosnak, Kralovánszky Lászlónak, Lipthay Alexandrának, Konkoly Imrének és Kégl Jánosnak volt itt nagyobb birtoka.
Az 1900-as évek adatai szerint ekkor Nyáregyházához tartozott még Pusztacsév, Pusztatótharaszt is:
Pusztacsév
Pusztacsév előbb Csév néven volt ismert. A 19. század elején birtokosai a Szilassy, Fáy, Hangyás és a báró Podmaniczky családok, továbbá gróf Nádasdy Lászlóné voltak.
Pusztapótharaszt
Pusztapótharaszt, neve azelőtt Pótharaszt, illetőleg 1848 előtt Pótharasztja volt, és a 19. század elején Nagykőrös városának birtoka volt, és nagyrészt az övék volt még a 20. század elején is.
A 20. század elején Pusztapótharaszton még látható volt egy rom is, amely valamikor pusztatemplom volt és a monda szerint a tatárjáráskor pusztult el.
A rendszerváltás előtti közel két évtizedben, 1972 és 1990 között Nyáregyháza a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt. 1985-től a tanácselnök Balázsné Mihalcz Ilona, a nyáregyházi elöljáróság vezetője és egyben az egyik tanácselnök-helyettes Végvári József volt.[3] 1990 óta újra önállóan igazgathatja magát a település.
1990 és 2019 között nyolc önkormányzati választást tartottak, ezeken három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. A képviselő-testületének létszáma 2010-ig 11 fő volt, azóta a testület 6 főből áll.
Polgármesterei
| Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | érv.% | ||||
| 1990 | (nincs adat) | Lehoczki Pál | SZDSZ-MDF | (nincs adat) | |||
| 1994 | 1 | 43% | Lehoczki Pál | – | 1 020 | 100% | |
| 1998 | 2 | 51% | Kravecz Lászlóné | MSZP | 760 | 57% | |
| 2002 | 2 | 35% | Kravecz Lászlóné | MSZP | 754 | 79% | |
| 2006 | 2 | 42% | Kravecz Lászlóné | MSZP-SZDSZ | 867 | 71% | |
| 2010 | 4 | 40% | Mészáros Sándor | Fidesz-KDNP | 770 | 64% | |
| 2014 | 1 | 28% | Mészáros Sándor | Fidesz-KDNP | 751 | 100% | |
| 2019 | 1 | 28% | Mészáros Sándor | Fidesz-KDNP | 782 | 100% | |
| Lakók száma[5] | |
|---|---|
| Év | Lakó |
| 1870 | 1 236 |
| 1880 | 1 220 |
| 1890 | 1 658 |
| 1900 | 2 141 |
| 1910 | 2 459 |
| 1920 | 2 745 |
| 1930 | 2 584 |
| 1941 | 2 538 |
| 1949 | 2 885 |
| 1960 | 3 148 |
| 1970 | 3 268 |
| 1980 | 3 305 |
| 1990 | 3 199 |
| 2001 | 3 613 |
| 2011 | 3 741 |
| 2020 | 3 764 |
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 16,7%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,9% (29% nem nyilatkozott).[6]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 15,1% református, 4,6% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[7]
Településrészek
| Településrész | Lakó | Arány | |
|---|---|---|---|
| Központi rész Nyáregyháza |
2 549 | 68,5% | |
| További településrészek | |||
| Felsőnyáregyháza | 602 | 16,2% | |
| Szentimretelep | 326 | 8,8% | |
| Károlyitelep | 113 | 3,0% | |
| Kossuthtelep | 101 | 2,7% | |
| továbbiak (5 db) | 28 | 0,8% | |
| 1 170 | 31,5% | ||
| Összesen | 3 719 | 100% | |
- Református-evangélikus közös templom (épült 1893-ban)
- Római katolikus templom
- Nyáry-kúria
- Mannó-kastély
- Itt született, 1805. február 27-én Nyáry Pál politikus.
- Itt halt meg 1815. szeptember 6-án Balla Antal mérnök, táblabíró.
- Fedák Sárit, büntetése letöltése után ide telepítették ki.
- Itt született, 1923-ban Tóth István fotóművész.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Monori járásához tartozott.
1910-ben 3372 lakosából 3371 magyar volt. Ebből 2197 római katolikus, 572 református, és 575 evangélikus volt.
- Borovszky Samu: Pest vármegye
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
