Numerikus analízis
From Wikipedia, the free encyclopedia
A numerikus analízis a matematikai - elsősorban, analitikus - problémák közelítő megoldásával foglalkozik. Az egyik legrégebbi matematikai írás az YBC 7289-es számú Babilóniai agyagtábla, amely 60-as számrendszerben jegyezte le a numerikus közelítését, ami egy egység négyzet átlójának hossza. A numerikus analízis folytatja ezt a hosszú tradíciót, de nem keres pontos megoldásokat, mert a gyakorlatban lehetetlen ilyeneket adni. A numerikus analízis közelítő megoldásokra törekszik, de úgy, hogy bizonyos elfogadható hibahatáron belül maradjanak.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0b/Ybc7289-bw.jpg/320px-Ybc7289-bw.jpg)
(ie. 1800–1600)
Alkalmazzák mérnöki tudományokban és a természettudományok több ágában. A numerikus analízis egyik ága, a numerikus lineáris algebra nélkülözhetetlen a kvantitatív pszichológiában.
A számítógépek elterjedése előtt a numerikus számításokat kézzel végezték, a huszadik század közepétől azonban fokozatosan számítógépek váltották fel ezt a módszert.
A numerikus analízis elhelyezkedése a matematikán belül egyáltalán nem rögzült: kiinduló problémái egy része alapján az analízis egy alágának is tekinthető lenne, azonban a (folytonos) analízissel szemben, jellege, módszerei alapján közelebb áll a diszkrét matematikához. Mivel a gyakorlatban a numerikus eljárásokat szinte kizárólag számítógéppel (ezen belül is, komputeralgebra-rendszerekkel) hajtják végre, az ennek során fellépő problémákra (gépi rendszermodellezés, számábrázolás, algoritmusok stabilitása stb.) tekintettel, a számítógéptudománnyal is rokonítható. Filep László az előbbi lehetőség mellett említi, hogy sokan a matematikai optimalizálás, ill. operációkutatás alágába sorolják .[1]