Angol karmester és hegedűművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Sir Neville Marriner (Lincoln, 1924. április 15. – London, 2016. október 2.) angol hegedűművész, karmester, neve szorosan kapcsolódik az általa alapított és egy életen át vezetett Academy of St Martin in the Fields kamarazenekarhoz.[8] Karmester pályáját negyvenöt évesen kezdő Marrinert a világ legnevesebb zenekarai - Bécs, Berlin, Párizs, Milánó, Athén, New York, Boston, San Francisco és Tokió – hívták vezényelni. Mint a klasszikus zene doyenje kilencvenéves korában még fellépett a népszerű londoni Proms-on. Művészetét lemezfelvételek sokasága, majdnem 600 felvétel őrzi.
Neville Marriner | |
2010 júliusában | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1924. április 15.[1][2][3][4][5] Lincoln[2] |
Elhunyt | 2016. október 2. (92 évesen)[6][2][3][5][7] London |
Gyermekei | Andrew Marriner |
Iskolái |
|
Pályafutás | |
Műfajok | komolyzene |
Hangszer | hegedű |
Díjak |
|
Tevékenység |
|
Kiadók |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Neville Marriner témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Merriner az angliai Lincoln-ban született, mesterember édesapja volt kezdetben első hangszeres tanára, hegedűt és zongorát tanult, majd zenei tanulmányait 1939-ben a londoni Royal College of Music-ban folytatta. Emellett az akkor Henry Wood által vezetett Londoni Szimfonikus Zenekar szekund szólamában játszott. A II. világháborúban a brit hadseregben felderítőként szolgált, de egy betegség következtében egy év után leszerelik, így 1943-ban folytatja tanulmányait a Royal College of Music-ban, ezt követően a párizsi konzervatóriumban René Benedettinél tanul.
Pályáját még pusztán zenetanárként kezdi a rangos angliai Eton College-ban, mely Angliának számos miniszterelnököt nevelt, majd 1948-ban már egykori Alma materének, a londoni Royal College of Music hegedű szakának professzora. 1949-től számos kamaraegyüttesben játszik, 1949 körül a Martin String Quartet szekund hegedűse és 13 éven át játszik velük, emellett a csemballista Thurston Darttal és Peter Gibbsszel megalakítják a Virtuoso String Triot. Ezek az előzményei a Dart's Jacobean Ensemble-nek, melyben Merriner 1951-től játszott. Ezenkívül fellép még Reginald Jacques és Boyd Neel kamarazenekarában valamint a London Mozart Players együttesben is. 1950 körül Pierre Monteux biztatására Hancockban (Maine, Egyesült Államok) Pierre Monteux karmesterképzőjében tanul.[9]
Mindemellett az ’50-es évek elején játszik az akkor Herbert von Karajan vezette Philharmonia Orchestra-ban is valamint újból a Londoni Szimfonikus Zenekar tagja a szekund szólam vezetőjeként (1954–69).[10] Marriner a két nagy szimfonikus zenekarban a kor legjelentősebb karmester egyéniségeit ismerhette meg, mint Henry Wood, Furtwängler, Bruno Walter, Toscanini, ezek voltak későbbi karmester pályájának meghatározó gyökerei.
Mint kiváló kamarazenész, és már a zenekar vezetésével is ismerkedő Marriner 1959-ben megalakítja saját kamarazenekarát az Academy of St Martin in the Fields kamarazenekart. Bemutatkozó koncertjüket 1959. november 13-án adták a londoni Trafalgar Square-en található St Martin in the Fields templomban. A kamarazenekar megalakításakor csak 12 fős volt, mely később fúvósokkal is kiegészült. A kivételes hangzású zenekar összeállítása változó volt, az előadott művekhez igazodva, kezdeti repertoárjukat - barokk és a bécsi klasszikus zene - romantikus és a 20. század kezdeti műveivel bővítette.
Marriner az együttes megalakulásától 1969-ig az obbligat és concertino szólókat is játszva irányította a kamarazenekart, 1969-től pedig már a karmesteri pulpitusról. Művészi tevékenysége mellett 2011-ig az együttes zenei igazgatója is volt, majd a zenekar örökös elnöke címet viselte.
1969-ben Merriner megalakította a Los Angeles-i Kamarazenekart és első zenei igazgatója is lett 1969 és 1978 között. Majd 1979-től a nyolcvanas évek végéig egyszerre töltötte be a Minnesotai Szimfonikusok (Minnesota Orchestra) és a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatói és első karmestere tisztét (1979 -1986). Ezen túlmenően vezényelte a New York Chamber Orchestra-t, a Gulbenkian Orchestra-t, az Israel Chamber Orchestra-t, az Australian Chamber Orchestra-t és a Bécsi Filharmonikusokat. A karmester karrierjét viszonylag későn, negyvenöt évesen kezdő Merrinert a világ legnevesebb zenekarai - Bécs, Berlin, Párizs, Milánó, Athén, New York, Boston, San Francisco és Tokió szimfonikus együttesei – hívták vezényelni. Még élete utolsó éveiben is fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon. De folyamatosan vezényelt Angliában is, a népszerű londoni Promson 2014-ben a promeádkoncertek történetének legidősebb karmestereként még 90 éves korában is fellépett.[11]
Marriner 2016. október 2-án, 92 éves korában hunyt el.[12]
Merriner rengeteg lemezt készített, több mint 600 lemezfelvételt - ezeken talán 2000-nél is több mű hallható – több, mint amennyit karmester, Herbert von Karajant kivéve, valaha is felvett.[13] Lemezfelvételeit számos kiadó, többek közt az Argo, L'Oiseau Lyre, Philips, EMI Classics lemeztársaságok égisze alatt adta közre. Nevéhez Grammy-díjas felvételek fűződnek, melyeken repertoárja a barokk zenétől a 20. századi brit zenéig terjed. Merriner válogatta, és irányította a Miloš Forman által rendezett Oscar-díjas film, az Amadeus (1984) zenéjét, melyen zenekara, az Academy of St Martin in the Fields játszik. A lemez egyike a legnagyobb példányszámban - 6,5 millió - eladott klasszikus lemezeknek.
1979-ben II. Erzsébet királynő a brit birodalom rendje kitüntetést adományozta Merrinernek, 1985-ben lovaggá ütötte. Számos más országban is magas kitüntetéssel ismerték el munkásságát.
2003-ban a Budapesti Tavaszi Fesztiválon vezényelte az akkor még ifjúsági Danubia Szimfonikus Zenekart. Az Academy of St. Martin in the Fields kamarazenekarral 2007. január 15-én lépett fel a Művészetek Palotájában.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.