Nemeskeresztúr
magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nemeskeresztúr község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
| Nemeskeresztúr | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Celldömölki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zömbik János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9548 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 278 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 05′ 35″, k. h. 17° 11′ 44″ | |||
 Nemeskeresztúr
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Nemeskeresztúr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A község a Kemenesalja délkeleti csücskében, a Marcal-medencében fekszik. Fekvése jónak mondható, a 84-es főút a község mellett húzódik, a 8-as főút nyomvonala 3 kilométerrere északra halad el a falutól.
Főutcája a Veszprém vármegyei Csabrendektől idáig húzódó 7325-ös út, utóbbi a belterület nyugati szélén ér véget, beletorkollva a község területét észak-déli irányban átszelő, a 84-es és a 8-as főutak összekapcsolását is biztosító 8457-es útba.
Áthalad a településen, ugyancsak észak-déli irányban a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal is, amelynek vasútállomása is van itt; Nemeskeresztúr vasútállomás néhány lépésre található az említett két, négy számjegyű út találkozásától. Távolsági buszforgalom (Keszthely, Szombathely, Sopron, Sümeg, Celldömölk, Sárvár) is áthalad a községen.
A településen mobilposta, könyvtár, művelődési ház, labdarúgócsapat és egy alapítvány működik.
A település okleveles említése 1332-ből származik. A feudális korban kisnemesek lakták. 1704-ben Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi fejedelem vezérlő tábornoka az akkor Németkeresztúrnak nevezett településről, mint a kuruc hadsereg dunántúli kiképző táborából bocsátotta ki a hadsereg szabályzatát és a katonai eskü szövegét.
Jelenlegi nevét 1907-től viseli.
Polgármesterei
- 1990–1994: Szép József (független)[3]
- 1994–1998: Szép József (független)[4]
- 1998–2002: Szép József (független)[5]
- 2002–2006: Szép József (független)[6]
- 2006–2010: Szép József (független)[7]
- 2010–2014: Rába Gyula (független)[8]
- 2014–2019: Rába Gyula (független)[9]
- 2019–2024: Zömbik János (független)[10]
- 2024– : Zömbik János (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 286 | 281 | 274 | 286 | 293 | 278 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 0,4%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 2,2% (19,3% nem nyilatkozott).[11]
- Római katolikus templom. Titulusa: Szent Kereszt Felmagasztalása, 1772-ben épült az Árpád-kori templom helyén.
- A község bel- és külterületén 5, a lakosság által állított kereszt, a Kossuth utcában Mária-szobor Jézussal, a községet két részre osztó patak partján Nepomuki Szent János szobra áll.
- A művelődési ház előtt a honfoglalás ezeréves évfordulójára az önkormányzat kopjafát helyezett el.
- A Kossuth utca végén található Bertha Bulcsu író nagyszüleinek háza, ahová sűrűn visszatért. Emlékét márványtábla örökíti meg.
- A Millennium évében emlékparkot és Szent István-parkot avattak.
- Szent István-szobor[12]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
