Narin tartomány
közigazgatási egység Kirgizisztánban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Narin tartomány (kirgizül: Нарын областы) Kirgizisztán legnagyobb tartománya (oblast). Fővárosa Narin. A tartomány 1939. november 21-én alakult meg Tien-San tartomány néven. 1962. december 20-án a tartományt megszüntették, de 1970. december 11-én újjáalakult. 1988. október 5-én egyesítették Iszik-köl tartománnyal, végül 1990. december 14-én nyerte el végleges területét és mai nevét.[1]
Narin tartomány (Нарын областы Нарын область) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Székhely | Narin | ||
Kormányzó | Omurbek Szuvanalijev | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 269 700 fő (2005) | ||
Népsűrűség | 6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 45 200 km² | ||
Legmagasabb pont | 5982 m | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Narin tartomány témájú médiaállományokat. |
A tartomány legfontosabb útvonala a kínai határon található Torugart-hágótól fut északi irányba, az Iszik-köl partján fekvő Balikcsibe. A tartományban található még a Szong-köl hegyi tó, valamint a Tas Rabat karavánpihenő-hely.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Naryncountryside.jpg/640px-Naryncountryside.jpg)
Narin tartományban 99%-ban kirgizek élnek. Legfontosabb gazdasági tevékenységük az állattenyésztés (juh, ló, jak), főbb termékeik a gyapjú és a hús. A különböző ásványi kincsek bányászata, amely virágzott a Szovjetunió idején, gyakorlatilag abbamaradt, gazdaságtalanná vált. A tartomány napjainkban az ország legszegényebb régiója, egyszersmind a legtipikusabb kirgiz tartomány. Hegyei, hegységei csodálatosan szépek, magashegyi legelőin és a Szong-köl tó mellett hatalmas birkanyájak és ménesek legelnek a nyári hónapokban; a helyi juhászok és csikósok előszeretettel állítják itt fel jurtáikat.