Nagyharsányi csata
From Wikipedia, the free encyclopedia
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült 50 000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadserege és Szulejmán török nagyvezír serege között.[1]
Gyors adatok
Nagyharsányi csata | |||
Bádeni Lajos őrgróf és Lotaringiai Károly herceg a nagyharsányi csatában. (Wilhelm Camphausen festménye, 19. század) | |||
Konfliktus | A török kiűzése Magyarországról | ||
Időpont | 1687. augusztus 12. | ||
Helyszín | Nagyharsánytól keletre | ||
Eredmény | Habsburg győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 45° 51′ 04″, k. h. 18° 24′ 34″45.85125, 18.40944444 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyharsányi csata témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A „nagyharsányi csata” megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A „második mohácsi csata” elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal.