gombafaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) a gombákhoz (Fungi), ezen belül a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nagy termetű, feltűnő megjelenésű gomba. Csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. A procera szó jelentése a faj latin nevében karcsú, magasra nőtt. Elkészíthető rántott gombaként, vagy akár pörköltként is.
Nagy őzlábgomba | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Közönséges | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Macrolepiota procera (Scop. : Fr.) Sing. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nagy őzlábgomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy őzlábgomba témájú médiaállományokat és Nagy őzlábgomba témájú kategóriát. | ||||||||||||||
Nagy őzlábgomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén, világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós, és rajta eltolható gyűrű van.
Lomb- és fenyőerdőben egyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban, fiatalosban, irtásos, bokros helyeken, erdőszéleken, többnyire seregesen vagy boszorkánykörökben. Az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőt kertekben is előjön. Nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori.
Levesnek, rántva, sütve vagy más gombás ételnek egyaránt jó. Fiatalon egyike a legjobb csemegegombáknak, eléggé állóképes és ritkán kukacos. Kirántva a gombakalapok halhúsra emlékeztető ízűek. Leszedve tovább fejlődik. Tönkje rostos, rágós, egyes helyeken szárítva, majd ledarálva fűszerként használják. Szárításra alkalmas, világosszürkés színűre szárad. Az idősebb gomba szárítva is rágós, a fiatal gomba nyersen is ehető, ugyanakkor az emberi szervezet csak hőkezelés után képes a gomba legtöbb tápanyagát hasznosítani.
Gyógygombaként is számontartják, bizonyítottan antioxidáns, gyulladásgátló, antibakteriális hatású, de vizsgálják gyógyszeripari felhasználását is bizonyos daganatos megbetegedések esetén.[1]
Kevés gomba hasonlít rá, főként a rokon fajokkal téveszthető össze. Ilyen például a csipkés őzlábgomba és a karcsú őzlábgomba, mindkettő jóval kisebb, ehetők. A karcsú őzlábgomba a méretkülönbségen kívül másban alig különbözik a nagy őzlábgombától. A csipkés őzlábgomba azonban halványbarnás - fehéres színű, kalapja alig pikkelyes, a széle pedig a szakadozott burokmaradványoktól csipkés, és ez a faj fű között, réten, legelőn terem.
A mérgező vörhenyes és rozsdás őzlábgombák, valamint ezek rokonai lényegesen kisebbek, és a feltűnő nagyságkülönbség miatt nem téveszthetők vele össze. A mérgező párducgalóca kalapja nem fehéres alapon barna pikkelyes, hanem barna alapon fehér pettyes, továbbá kisebb, és gallérja nem eltologatható gyűrű. Az ehető csiperkék lemezei megsötétednek. A piruló őzlábgomba alacsonyabb termetű, durvábban pikkelyes kalapú, és húsa megvörösödik.
A rézvörös őzlábgomba fogyaszthatóságáról eltérnek a vélemények. Egyes források szerint mérgező faj, fogyasztása nem javasolt. Csoportosan terem, húsa sérülésre megsárgul, gallérja nem elmozdítható.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.