Négyzetfok

A négyzetfok a gömbfelület területegysége, a térszög egyik (nem SI) mértékegysége. 1 négyzetfok = ${\textstyle {(\pi /180)^{2}=3{,}0462{\times {10^{-4}}}}}$ szteradián (sr).

A térszög négyzetfokban (legyen most jele: nf) számított értéke átszámítható gömbrész (legyen most jele: gr) vagy szteradián értékké a következő képletek segítségével:

1. ${\displaystyle \Omega _{gr}=\Omega _{nf}{/A}=\pi {/360}^{2}\ \Omega _{nf}}$ – a gömbrész érték kiszámításához osztani kell a négyzetfok értéket a gömb teljes felszínével.
2. ${\displaystyle \Omega _{sr}={(}\pi {/180)}^{2}\ \Omega _{nf}}$ – a szteradián érték kiszámításához szorozni kell a négyzetfok értéket ${\displaystyle {(}\pi {/180)}^{2}}$-vel.

A négyzetfokot leggyakrabban a csillagászatban használják az égbolton lévő egyes objektumok nagyságának kifejezésére. Például a Föld felszínéről nézve a Hold átmérője körülbelül 0,5 fok, így a bezárt térszög kicsit kevesebb mint 0,2 négyzetfok, ami 4,75×10^-6-od (gömb)része a teljes égboltnak, és körülbelül 6×10^-5 szteradián. A teljes égbolt (4${\displaystyle \pi }$) nagysága 41 252,96 négyzetfok.