bajor királyi hercegnő From Wikipedia, the free encyclopedia
Mária Anna (ismert még mint Bajorországi Mária Anna, németül: Maria Anna von Bayern, teljes nevén magyarul: Mária Anna Leopoldina Erzsébet Vilma; München, Bajor Választófejedelemség, 1805. január 27. – Wachwitz, Szász Királyság, 1877. szeptember 13.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi hercegnő, I. Miksa bajor király és Badeni Karolina leánya, Zsófia Friderika osztrák főhercegné ikertestvére, aki 1833-tól II. Frigyes Ágost szász király második feleségeként Szászország királynéja hitvese 1854-es haláláig. Nem születtek gyermekei.
Mária Anna | |
Uralkodóház | Wittelsbach |
Született | 1805. január 27. München |
Elhunyt | 1877. szeptember 13. (72 évesen) Wachwitz |
Nyughelye | Drezdai katedrális |
Édesapja | I. Miksa bajor király |
Édesanyja | Karolina badeni hercegnő |
Házastársa | II. Frigyes Ágost szász király |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Anna témájú médiaállományokat. |
Mária Anna Leopoldina bajor királyi hercegnő Münchenben született, a Bajor Választófejedelemség fővárosában (A Bajor Királyságot születése után egy évvel kiáltották ki).
Édesapja IV. Miksa József bajor herceg, választófejedelem (1756–1825) volt, Frigyes Mihály pfalz-zweibrückeni uralkodó herceg (1724–1767) és Maria Franziska Dorothea von Pfalz-Sulzbach hercegnő (1724–1794) második fia, 1806-tól I. Miksa néven bajor király.
Édesanyja Miksa második felesége, az evangélikus vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni trónörökös herceg és Amália hessen–darmstadti hercegnő leánya, 1806. január 1-jétől az új Bajor Királyság királynéja.
Nyolc gyermekük sorában Mária Anna ötödikként született, de csak öten érték meg a felnőttkort.
Édesapjának első házasságából, amelyet Auguszta Vilma Mária hessen–darmstadti hercegnővel (1765–1796), Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg (1729–1818) grófnő leányával kötött, öt gyermeke született, Mária Anna hercegnő féltestvérei:
1833. április 24-én, 27 éves korában Drezdában feleségül ment a Wettin-ház Albert-ágából származó Frigyes Ágost szász koronaherceghez (1797–1854), Miksa szász királyi herceg (1759–1838) és Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő (1770–1804) legidősebb fiához, a Szász Királyság kijelölt trónörököséhez, aki alig egy évvel korábban, 1832. május 22-én veszítette el első feleségét, a 31 éves Mária Karolina Ferdinanda osztrák főhercegnőt (1801–1832), I. Ferenc császár leányát. Frigyes Ágost király első házasságából nem születtek utódok, és ez a második házassága is gyermektelen maradt.
1836-ban az idős Antal király elhunyt. Mivel utódot nem hagyott hátra (valamennyi gyermeke ával annak unokaöccse, II. Frigyes Ágost örökölte a trónt. Mária Anna Leopoldina hercegnő Szászország királynéja lett.
Ezekben az években súlyos élelmiszerhiány sújtotta Szászország egyes vidékeit. 1836 októberében a Szász Érchegységben és a Vogtland területén éhínség alakult ki. A veszélyeztetett gyermekek érdekében Mária Anna királyné segélyező nőegyletek (Frauenvereine) megalakítására szóló felhívást tett közzé. A helyi nőegyleteket összefogó első regionális szervezetet „Frauenvereinsanstalt der obererzgebirgischen und vogtländischen Frauenvereine)” ő maga hozta létre, és az éveken át az ő vezetése alatt működött.
Az 1848–49-es Népek tavasza során Szászországban is lázongások kezdődtek, polgári kormány alakult. 1849. május 1-jén Frigyes Ágost király feloszlatta a drezdai parlamentet, és sógorától, IV. Frigyes Vilmos porosz királytól (Erzsébet Ludovika hercegnő férjétől) kért kért katonai segítséget. Fegyveres felkelés robbant ki, a királyi családnak Königstein erődjébe kellett menekülnie. A május 6-án beérkező porosz csapatok napokig tartó véres harcokban leverték a forradalmat, és helyreállították a király abszolút hatalmát.
1850-ben Mária Anna nővére, Amália Auguszta koronahercegné vette át húga által alapított a Nőegyletek fővédnöki tisztségét.
1854. augusztus 9-én férje, Frigyes Ágost király egy Tirolban tett utazás alkalmával halálos kocsibalesetet szenvedett. Mivel utódot nem hagyott hátra, trónját öccse, János Nepomuk koronaherceg örökölte, I. János néven, aki még 1822-ben Mária Anna nővérét, Amália Auguszta bajor királyi hercegnőt vette feleségül. Így az özvegy királyné nővére, egyben sógornője lett Szászország új királynéja. Férje halálának helyszínén, a tiroli Brennbichl–Karröstenben az özvegy Mária Anna királyné egy neogótikus stílusú emlékkápolnát emeltetett („Königskapelle”), amelyet a baleset első évfordulójának elsőestéjén, 1855. augusztus 8-án szenteltek fel.
1873. október végén elhunyt a sógora, János király, trónját Mária Anna unokaöccse, Amália Auguszta legidősebb fia, Albert király örökölte. A gyászünnepségekre Drezdába érkező Erzsébet Ludovika porosz királyné, Mária Anna nővére decemberben váratlanul, még a szász fővárosban meghalt.
Mária Anna özvegy királyné 1877. szeptember 13-án, 72 éves korában Wachwitzban elhunyt (a község ma Drezda egyik városnegyede). A drezdai Szentháromság Székesegyházban (Katholische Hofkirche), a Wettin-család kriptájában (Wettinergruft) temették el férje, II. Frigyes Ágost király, és nővére, Mária Amália mellé.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.