Montenottei csata
az első koalíciós háború csatája From Wikipedia, the free encyclopedia
az első koalíciós háború csatája From Wikipedia, the free encyclopedia
A montenottei csata 1796. április 12-én zajlott le a forradalmi háborúk idején a Napoléon Bonaparte tábornok vezette francia és az Eugène-Guillaume Argenteau irányította osztrák sereg között Észak-Itáliában, Cairo Montenotte falu mellett és francia győzelemmel végződött.
Montenottei csata | |||
Rampon dandártábornok csapatai a Legino-hegy védelmi harcaiban | |||
Konfliktus | Első koalíciós háború | ||
Időpont | 1796. április 12. | ||
Helyszín | Cairo Montenotte, Liguria, Szárd–Piemonti Királyság | ||
Eredmény | francia győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 44° 24′ 00″, k. h. 8° 16′ 00″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenottei csata témájú médiaállományokat. |
1796. tavaszán Bonaparte megérkezett, hogy átvegye az itáliai francia hadsereg (Armée d’Italie) parancsnokságát, ez volt az első hadsereg-parancsnoksága. Osztrák ellenfele, Johann Peter von Beaulieu is új volt az itáliai hadszíntéren. Szövetségese, a Szárd–Piemonti Királyság még egy harcmezőn küzdött a francia hadsereg ellen. Bonaparte az előzetes tervei szerint a Ligur-tenger partján nyomult előre az északkeleten lévő Beaulieu 28 000 fős osztrák hadserege és északnyugaton állomásozó Michele Colli altábornagy 21 000 fős osztrák–szárd hadserege között.
Főparancsnok: Bonaparte Napóleon (42 717 a csatamezőn 64 356 összesen)[3]
Főparancsnok: Johann Peter von Beaulieu táborszernagy (49 000)
Április 10-én az osztrák hadsereg bal szárnya Beaulieu vezetésével megtámadott egy francia dandárt a Voltrinál (napjainkban Genova külvárosa). A helyi francia parancsnok visszavonult a harc elől és elmenekült. Mivel vezérkar habozott, Argenteau jobbszárnyának támadása nem kezdődött el április 11-ig. Ezen a napon az osztrák 3500–4000 katonát vonultattak fel a francia harcálláspont ellen Monte Leginónál. Az 1500 francia Antoine Rampon vezetésével minden osztrák támadásnak ellenállt a nap folyamán. Mivel Argenteau terve kudarcot vallott, így letáborozott Montenotte közelében és néhány ágyúból álló erősítést küldött.
Ezek a lépések késztették azonnali ellenoffenzívára Bonapartét, aki André Masséna két hadosztályát Savonából a Cadibona hágón át Carcaréba irányította. Meggyőződve arról, hogy Beaulieu túl messze tartózkodik keleten, ahhoz hogy hatékonyan beavatkozhasson, Bonaparte elhatározta, hogy Argenteau-t zúzza össze. Carcaréből két dandárnak Amédée Laharpe hadosztályából parancsot adott Argenteau megtámadására, míg ezalatt Masséna Laharpe harmadik dandárjával elvágta az utat az osztrákok mögött.
Április 12-én 9000 francia katona állt szemben 6000 osztrákkal. Laharpe frontális támadást indított, ezalatt Masséna átkelt a hegyeken Jean Menard dandárjával az osztrák jobbszárnyra fordulva. Argenteau megpróbálta megállítani a francia manővert, de túl későn cselekedett. Masséna rohamozott, az osztrákok elmenekültek, legtöbb veszteséget a foglyul ejtett katonák jelentették. A következő reggel Argenteau emberei közül csak 700 maradt, a többi eltűnt a harcban vagy szétszóródott.
Ez a csata volt Bonaparte első győzelme a montenottei hadjáratban. A francia veszteség 800 halott vagy sebesült, eltűnt. Az osztrákok vesztesége: 2500 halott, vagy sebesült, a legnagyobb veszteséget a hadifoglyok jelentették. A 16. Terzi gyalogsági ezred 1. zászlóalja el volt vágva, és így megadta magát. Akik átvészelték a csatát, azokat Argenteau Degonál, mintegy 6 km-re észak-északkeletre újjászervezte. A következő akció a millesimói csata lett április 13-án, és a második degói csata április 14-15-én.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.