Mintanyelv
From Wikipedia, the free encyclopedia
A mintanyelv egy szervezett és összefüggő mintakészlet, amely mindegyike leír egy problémát és a megoldás magját, amely egy adott szakterületen belül sokféleképpen használható. A kifejezést Christopher Alexander építész találta ki, és népszerűsítette 1977-es könyvében, az A Pattern Language-ben.
A mintanyelv lehet kísérlet a mélyebb bölcsesség kifejezésére, hogy mi hoz életszerűséget az emberi törekvések adott területeibe, minták összefüggő halmazán keresztül. Életszerűség egy helyőrző kifejezés a "név nélküli minőség" kifejezésre: a teljesség, a szellem vagy a kegyelem érzése, ami változó alakú, pontos és empirikusan igazolható.[1] Alexander azt állítja, hogy átlag emberek ezt a tervezési megközelítést használva képesek sikeresen megoldani nagyon nagy és komplex tervezési problémákat.