(1877–1966) mérnök From Wikipedia, the free encyclopedia
Mihailich Győző (Rékas, 1877. október 14. – Budapest, 1966. március 18.) hídépítő mérnök.
| Mihailich Győző | |
 | |
| Született | 1877. október 14. Rékas |
| Elhunyt | 1966. március 18. (88 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | műépítész, műegyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1899) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1948) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (49. körönd-2-7/8)[1][2] |
| Mihailich Győző | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihailich Győző témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temesrékason született, Temesvártól húsz kilométernyire.
Tanulmányait Kecskeméten végezte, majd 1899-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842-1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek c. tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kap, majd 1920-ban kinevezik az újonnan alapított II. sz. Hídépítéstani tanszék nyilvános rendes tanárává. Ugyanebben az évben lesz a tanszék vezetője, e funkciót 37 éven át meg is tartja. 1931. óta a hídépítéstani tanszék mellett működő Beton- és Vasbetonépítési Laboratóriumot is vezette.
A Mérnök Továbbképző Intézet 1939. július 26-án Buday László, Pattantyús Á. Géza és Mihailich Győző professzorok kezdeményezésére jött létre mint Európa első mérnöktovábbképző intézete. Mihailich volt az intézet első igazgatója.
1948-ban a Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli műszaki doktora, majd 1954-ben a Drezdai Műszaki Egyetemen kapott tiszteletbeli doktor címet. A Magyar Tudományos Akadémiának 1933. óta levelező, majd 1949-től rendes tagja. Az újjászervezett MTA (1950) Műszaki Tudományok Osztályának első vezetője, az ezen belül alakult Építéstudományi Bizottságnak szervezője és az 1957. évi nyugalomba vonulásáig első elnöke.
A BME Építészeti Karának dékánja, az egyetemnek pedig két ízben rektora (1942–43 és 1949–50).
Mihailich majdnem hatvan évet töltött a nevelés, kutatás, tervezés szolgálatában. Nevéhez fűződik a magyar vasbetonépítés elméleti és gyakorlati megalapozása, fejlesztése. Mihailich mint a vasbeton-szerkezettan tanára különösen sokat tett a vasbeton szerkezetek elterjesztése terén. 1906–1914 között Magyarországon 16 különböző, harminc méternél nagyobb támaszközű vasbeton gerendahíd épült. Az 1908-ban átadott temesvári, Liget úti híd 38,4 méteres középső támaszközével a kor legnagyobb vasbeton gerendahídja volt, mely az 1910-es párizsi világkiállításon dicsérő oklevelet nyert.
Hitte és vallotta, hogy az egyetemi oktatónak nem szabad elszakadnia az ipari élettől. Elméleti és gyakorlati munkájának eredményeit a hazai és külföldi szaksajtóban számos tanulmányban ismertette. Fő elméleti művei a több kiadást megért Vasbetonszerkezetek (1922) - mely tankönyv a diákok és kézikönyv a már mérnökök számára - és a XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (1960)
Ő tervezte a szolnoki Tisza-hidat (1910–11), a Sebes-Körös berekböszörményi hídját (1910–11) és a tamáshidai Fekete-Körös hidat (1911–12). Mihailich erősítési és szélesítési tervei alapján építették újjá 1935 és 1937 között a budapesti Margit-hidat. Folly Róberttel közösen tervezte a polgári hidat (1938–41; 1947–48) és a szegedi hidat a Tiszán (1948). Díjazottak voltak az óbudai és lágymányosi Duna-hidak építésére készített tervei. Szakértőként tevékenyen vett részt a felrobbantott budapesti hidak újjáépítésében.
Tervezett még 35 000 tonnás gabonatárházat Csepelen (1927–29), autóbuszgarázs csarnokot Zuglóban, Szabó József utca (1929–30), víztornyot Újpesten.
1916-tól kezdve négy évtizeden át tanácsadóként, illetve szakértőként szerepelt minden nevezetesebb híd és csarnokszerkezet megvalósításában. Munkásságáért több állami kitüntetésben részesült.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
