Mezőkölpény

Mezőkölpény (románul Culpiu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, az egykori Marosszék északnyugati szélén.

Mezőkölpény (Culpiu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Mezőcsávás
Rang	falu
Községközpont	Mezőcsávás
Irányítószám	547143
Körzethívószám	+40 x65[1]
SIRUTA-kód	115995
Népesség
Népesség	350 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	270 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	329 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 24° 25′ 57″46.639608, 24.43258
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkölpény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északnyugatra, a Komlód völgyére nyíló völgykatlanban fekszik, és közigazgatásilag a 10 km-re keletre levő Mezőcsáváshoz tartozik. A DN15E főúton közelíthető meg.

Története

1332-ben Kulpen néven említik először. A település neve a kölpényektől, egy skandináv eredetű népcsoporttól ered, akiket katonai segédnépként telepített az országhatár védelmére Taksony vagy Géza fejedelem. Borsos-hegyen a fejedelmi időkben vár állott, a hagyomány szerint a „Vérpad” nevű helyen a várért folyó csata volt egykor. Egykor a Kuun családnak volt itt udvarháza, melyet 1912-ben lebontottak. 1910-ben 759 lakosából 468 magyar és 210 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 410 lakosából 283 magyar és 127 román volt. A 2002-es népszámláláskor 402 lakosa közül 275 fő (68,4%) magyar, 127 (31,6%) pedig román volt.

Látnivalók

• Református temploma a 15–16. században épült, valószínűleg egy román kori templom köveiből, a 16. század középétől a reformátusoké, 1708-ban átalakították, valószínűleg ekkor épült harangtornya. 1774-ben leégett, de 1778-ban újjáépítették, majd 1818-ban bővítették.
• A falu határában van a Mezőség legnagyobb erdeje, a Nagyerdő.
• Az Árok-pataka a Kölpényi-tóba ömlik.
• A falunak Sóskútja is van.

Népzene

• Pávai István (szerk.): Mezőkölpényi népzene^{[halott link]}. Electrecord EPE 03323 bakelit hanglemez, Bukarest, 1988.

Képek

• 
  Panoráma
• 
  A falu északi része
• 
  Út
• 
  A Kölpényi-tó
• 
  Református templom
• 
  Református templom bejárata
• 
  Kultúrotthon
• 
  Mezőkölpény völgye

Híres emberek

• Itt született Balog János, az edelényi csata hőse, Marosszék főkapitánya; fia, László 1648-ban Marosszék főkirálybírája lett.

Jegyzetek

1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap