Memória (számítástechnika)
számítógépes adattároló / From Wikipedia, the free encyclopedia
A memória a számítógépek egyik szükséges részegysége. Memória nélkül nem lehetséges számítógépet építeni. A memória a számítógép működéséhez szükséges programot és program futásához szükséges adatokat tárolja[1].
Ez a szócikk a számítógépekről szól. Hasonló címmel lásd még: Emlékezet. |
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Egy számítógép teljesítményét a CPU felépítésén, utasításkészletén és sebességén kívül leginkább a memória mérete és sebessége határozza meg.
A számítógépek megjelenésekor, és fejlődésük első 20-30 évében, az elektronikus digitális számítógép műveleti memóriája (memóriaegysége) adattárakból (tárolókból) állt és minden adattár címezhető memóriaelemekből (rekeszekből), ezekben raktározódott el a program, a számok, a műveletek részeredményei. A személyi számítógépek (PC) elterjedésével a szó szervezésű számítógépek helyét a byte szervezésű számítógépek vették át. Egy-egy memóriaelem 1-8 byte hosszúságú is lehet. A memóriahely jelölésére szolgáló sorszámot nevezték címnek. Megkülönböztetünk operatív tárat (memória) és külső adattárakat.
Az operatív tár (a munkarekeszek) közvetlen kapcsolatban voltak az aritmetikai egységgel és a vezérlőegységgel (CPU). Az operatív tárat az 1960-as években ferritgyűrűkből készítették és mátrixszerűen kötötték egymással össze. A számítástechnika őskorában, a ferritgyűrűs memória magas ára miatt kevés munkarekesszel rendelkező számítógépeknél, kiegészítő operatív tárolóknak mágnesdobokat is alkalmaztak. Tartós tárolásra, nagy adatmennyiség esetén mágneslemezt vagy mágnesszalagot használtak, amelyek kiegészítő tárolóként többnyire kívülről csatlakoztak a számítógéphez.