Medián
a sorba rendezett adatok közül a középső érték, amely az adatokat két egyenlő részre osztja / From Wikipedia, the free encyclopedia
A medián a statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti középérték: az az érték, amelytől mérve az elemek abszolút távolságainak összege minimális. Meghatározása: véges elemszámú sokaság esetén a medián a sorba rendezett adatok közül a középső érték, vagy másképpen: a medián az az érték, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. A gyakorlatban problémát jelent, ha páros számú adat vagy ismétlődő értékek vannak. Folytonos valószínűségi változó esetén a mediánnál húzott függőleges vonal a valószínűségsűrűségi függvény görbe alatti területét pont elfelezi.
Ahhoz, hogy mediánt számíthassunk a populáció (sokaság) egy ismérvére vonatkozóan, az ismérvnek legalább ordinális mérési szintűnek (sorbarendezhetőnek) kell lennie.
Ha a sokaság elemeinek száma páratlan és az értékek nem ismétlődnek, akkor az iménti meghatározás egyértelmű, mert akkor van egy középső adat, amely előtt ugyanannyi adat van, mint utána. Páros számú nem ismétlődő értékű elem esetén két középső adat van, ez esetben a kettő közötti bármelyik érték mediánnak tekinthető. A gyakorlatban a két érték számtani közepét szokták megadni. Néha a két középső értéket alsó, illetve felső mediánként adják meg.
A két esetet egyszerre figyelembe véve a medián definíciója: az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb. A medián a kvantilisek közül a legegyszerűbb, vagyis statisztikai sokaságot kétfelé vágó érték.
Az x valószínűségi változó mediánját vagy
jelöli.[1]