orosz nagyhercegnő, leiningeni hercegné From Wikipedia, the free encyclopedia
Marija Kirillovna orosz nagyhercegnő, férjezett Mária leiningeni hercegné (oroszul: Великая Княжна Мария Кирилловна Романова, németül: Maria Kirillowna, Fürstin zu Leiningen; Coburg, 1907. február 2. – Madrid, 1951. október 25.) orosz hercegnő és nagyhercegnő, házassága révén Leiningen címzetes hercegnéje.
| Marija Kirillovna nagyhercegnő | |
 | |
| Marija Kirillovna, Leiningen címzetes hercegnéje | |
| Született | 1907. február 2. Coburg; Németország |
| Elhunyt | 1951. október 25. (48 évesen) Madrid; Spanyolország |
| Állampolgársága | orosz |
| Házastársa | Karl, 6th Prince of Leiningen (1924. november 24. – )[1] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Viktorija Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegné Kirill Vlagyimirovics Romanov orosz nagyherceg |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Sírhelye | Rajna-vidék-Pfalz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marija Kirillovna nagyhercegnő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marija Kirillovna hercegnő 1907-ben látott napvilágot Kirill Vlagyimirovics nagyherceg és Viktória Melitta edinburgh-i és szász–coburg–gothai hercegnő első gyermekeként. Szülei száműzetésben éltek engedély nélküli házasságuk miatt; Kirill nagyherceg ugyanis a köztük fennálló unokatestvéri kapcsolat ellenére is feleségül vette a hesseni nagyhercegtől elvált Viktória Melitta hercegnőt.
Marija Kirillovna – aki a családban a „Marie” vagy a „Mása” becenevet viselte – gyermekkora legelső éveit Coburgban, anyai nagyanyja házában és Franciaországban töltötte. Édesanyja mindent elkövetett annak érdekében, hogy Marija hercegnő és húga, Kira Kirillovna a lehető legjobb tanításban részesüljenek. 1910-ben II. Miklós orosz cár megbocsátott Kirill nagyhercegnek, így a família visszatérhetett az orosz fővárosba. Marija és Kira Kirillovna orosz hercegnői rangot kaptak; mert ugyan a cári család tagjának számítottak, ámde III. Sándor orosz cár törvénye értelmében csak akkor viselhettek volna nagyhercegnői címet, ha apai nagyapjuk maga is a cári méltóságra emelkedett volna.
1917-ben a cári rendszer megdöntése után a család Finnországba menekült a bolsevikok elől. A família csak Viktória Melitta hercegnő brit kapcsolatai révén tudta elhagyni az országot, hogy francia földön telepedjenek le. Saint-Briac városában rendezték be otthonukat; ez a hely később az orosz emigránsok központjává vált. 1924-ben Kirill Vlagyimirovics nagyherceg címzetes orosz cárnak és a cári család fejének kiáltotta ki magát; gyermekei ekkor a nagyhercegi rangot kapták meg.
Marija Kirillovnát félénk, visszahúzódó teremtésnek írták le, aki számos tekintetben hasonlított anyai nagyanyjára, Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnőre. A nagyhercegnő 1924-ben kötött eljegyzést Károly leiningeni herceggel (1889–1946), a Leiningeni Hercegség címzetes hercegével, aki – dacára ősi családjának – nem tartozott a német nemesség felsőbb, befolyásos köreihez. A polgári esküvőt 1925. február 24-én, az egyházi menyegzőt február 25-én tartották Coburgban. A házaspárnak hét gyermeke született, azonban utolsó fiuk, Péter Viktor herceg alig pár hónaposan meghalt koraszülöttség miatt:
Marija Kirillovna édesanyja egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig támogatta és segítette leányát. A második világháború alatt a náci vezetés arra kényszerítette Károly herceget, hogy csatlakozzék a sereghez. A háború végén a herceg szovjet hadifogságba esett; egy munkatáborban halt éhen 1946 augusztusában.[2] Az özvegy Marija Kirillovna hercegné anyagi problémákkal küzdött, gyermekei felnevelése érdekében nélkülöznie kellett. A nagyhercegnő és hercegné 1951. október 25-én hunyt el Madridban szívinfarktus következtében.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
