Margëlliçi vár
ókori erőd Albániában From Wikipedia, the free encyclopedia
A margëlliçi vár (albán Kalaja e Margëlliçit) ókori eredetű vár- és városrom Albánia középső részén, a Myzeqeja síkja és a mallakastrai dombvidék találkozásánál, Patos városától 4 kilométerre délkeletre. A késő bronzkori erődített település a vaskorban, az i. e. 7–6. századra az illírek fontos települése, kereskedelmi és kézműipari központ, az i. e. 4. századra a büllionok hellenisztikus városa lett. Az első római–illír háborúval (i. e. 229) római fennhatóság alá került, majd az i. e. 1. század végéig fokozatosan elnéptelenedett. Talán a római forrásokból ismert Bargullummal azonosítható.
| Margëlliçi vár | |
| Ország |  Albánia |
| Mai település |
|
| Elhelyezkedése | |
 Margëlliçi vár
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 40′ 16″, k. h. 19° 40′ 01″ | |
A preillírekhez köthető késő bronzkori erődített települések közé tartozik, amelyet lakói az i. e. 2. évezred végén építettek egy kb. 280 méteres magaslatra. A korszak más protourbán településeitől abban tért el, hogy erődítése nem pusztán az állatállomány vagy a környező lakosság ideiglenes védelmére épült, hanem állandóan használt lakóházak is épültek a falakon belül.[1] Már a vaskor évszázadaiban erősen hatott rá az égei görögök kultúrája, a régészeti ásatások során i. e. 7. századi rétegekből – amikor a görögök még nem alapították meg illíriai poliszaikat, Epidamnoszt és Apollóniát – görög földről származó agyagedények és egyéb kézművestermékek kerültek elő.[2] Az i. e. 6. században az illírek legfejlettebb települései közé tartozó kereskedelmi és kézműipari központ falát szépen kidolgozott kövekből felújították.[3]
Az i. e. 4. században az illírek közé tartozó büllionok települése, a székhelyüket, Bülliszt védő körkörös erődrendszer része volt az amant szállásterületek határán.[4] Az i. e. 4. század végén vagy az i. e. 3. század elején falait az apollóniai technikával, azaz agyagba fektetett téglasorokkal megmagasították. Ebben az időszakban már kifejezetten hellenisztikus település volt. A város utcahálózata az ortogonális mintát követte, kőlapokkal fedett utcáik kétoldalán csatornák vezették el az eső- és a szennyvizet, lakóházaik mellett számos üzlet és műhely volt a városban.[5] Lakói szőlőtermesztéssel is foglalkoztak, de különösen fazekastermékeikről voltak nevezetesek. Agyagedényeikhez többé nem a hellén világ, hanem a part menti görög kolóniák, főként Apollónia szolgáltatták a mintákat.[6] Virágmotívumokkal díszített termékeik mellett terrakottaszobrocskákat, a görögök és az amazonok mitikus csatáját, az Amazonomakhiait ábrázoló agyaglapokat, és finoman kidolgozott homokkő sztéléket tártak fel az ásatások során. A legérdekesebb margëlliçi leletek közé tartozik egy i. e. 2. századi agyagedény, amelyen egy korabeli labdajátékot örökített meg a mester.[7] Az első római–illír háborúban (i. e. 229) a város a Római Köztársaság protektorátusa alá került,[8] de ezt követően jelentősége elenyészett, majd az i. e. 1. század végére elnéptelenedett.[9]
A régészeti irodalomban felmerült annak lehetősége, hogy a Titus Livius által az első római–makedón háború (i. e. 214–205) kapcsán említett Bargullum vagy Bargulium esetleg a margëlliçi romokkal azonosítható.[10] (Hasan Ceka albán régész azonban a mai Beratot javasolta az ókori Bargullum helyszíneként.[11])
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
