A magyar–szlovák háború 1939. március 23-tól április 4-ig tartott, az első bécsi döntést követően a Felvidék keleti részén, a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság és a Horthy Miklós vezette Magyar Királyság között a Magyarországhoz visszakerült Kárpátalja és a Szlovákia között húzódó határ nyugatabbra tolásáért.
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Gyors adatok
Magyar–szlovák kis háború |
A konfliktus Magyarország és Szlovákia között volt, Kárpátalja nyugati határainak stratégiai okokból hazánk számára kedvezőbb módosításáért . |
|
Szlovákia területi változásai |
Dátum | 1939. március 23. – április 4. |
Helyszín | Kelet-Felvidék |
Casus belli | Ung völgyének a védelme érdekében, és mert a vasútvonalak és a stratégiailag fontos közutak közel esnek a határhoz, Magyarország igényt tartott Kelet-Felvidékre Poprádig. |
Eredmény | Magyar győzelem. Az eredeti céloknál kisebb mértékű, de Magyarország számára kedvező határmódosítás. |
Harcoló felek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Parancsnokok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Haderők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
magyar hadsereg: 30 000 fő 5 gyalogsági zászlóalj 2 lovassági zászlóalj 1 gépesített zászlóalj 3 páncélozott harcjármű 70 kisharckocsi 5 könnyű harckocsi | szlovák hadsereg: 20 000 fő 3 gyalogezred 2 tüzérezred 9 páncélozott harcjármű 3 harckocsi |
|
Veszteségek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
magyar hadsereg: halott: 8 sebesült: 30
magyar civilek:
halott: 15 | szlovák hadsereg: halott: 22 hadifogoly: 360 szlovák és 311 cseh
szlovák civilek:
halott: 36 |
|
Bezárás