Magyar Udvari Kancellária
a magyarországi ügyekért felelős hivatal a Habsburg Birodalomban és az Osztrák Császárságban (16-17. század, 1848) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett. A 16-19. század közötti időszakban a magyar önkormányzatiságban fontos szerephez jutott a Habsburg uralkodó által felállított Magyar Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Hungarica; németül: ungarische Hofkanzlei), melynek székhelye Bécsben volt. Az osztrák örökös tartományok és Csehország ügyeit két hasonló hivatal, az osztrák és a cseh udvari kancellária intézte.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
„udvari kancellária” lehetséges további jelentéseiről lásd: udvari kancellária (egyértelműsítő lap). |
Az udvari kancellária elsődleges feladata az uralkodói felségjogok gyakorlása, a birtokok és a különböző világi, illetve egyházi tisztségek adományozása, a nemesítések és más rangemelések, kinevezések intézése, illetve az egyes magyar kormányszervekkel való érintkezés maradt. A Magyarországgal való közvetlen kapcsolat adta a lehetőséget, hogy a kancellária közvetítőként léphessen fel az uralkodó és a magyar rendek között. Így a kancellária és a kancellár a magyar rendi politika nélkülözhetetlen tényezője lett.
1694-től testvérintézménye lett az Erdélyi Udvari Kancellária (latinul: Cancellaria Aulica Transylvaniae; németül: Siebenbürgische Hofkanzlei).