![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d8/NASA_Mars_Rover.jpg/640px-NASA_Mars_Rover.jpg&w=640&q=50)
MER-A Spirit
amerikai Mars-kutató robot / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Spirit (MER-A) az amerikai Mars Exploration Rover program első robotja volt, amelyet a NASA 2003-ban küldött a Marsra, a Guszev-kráter belsejébe. A program másik marsjárója az Opportunity (MER-B). A két robot tudományos célja a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata volt, elsősorban abból a szempontból, hogy a talaj tartalmazott-e vizet valamikor, illetve ez a víz alkalmas volt-e valamilyen életforma fenntartására. Mindkét leszállóhelyet úgy választották ki, hogy az addigi felvételek alapján ezeken a területeken látszódott a hajdani felszíni víz nyoma.
MER-A Spirit | |
![]() | |
A Spirit a Mars felszínén (fantáziarajz) | |
Ország | ![]() |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
Küldetés típusa | rover |
NSSDC ID | 2003-027A |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2003. június 10. |
Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 17A |
Hordozórakéta | Delta II |
Megérkezés | 2004. január 4. |
Küldetés vége | 2011. május 24. |
Az űrszonda | |
Tömeg | 185 kg |
Leszállás helye | Guszev kráter![]() |
Fékezés módja | Ejtőernyő Légzsák |
Hivatalos weboldal | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz MER-A Spirit témájú médiaállományokat. |
Mindkét szonda bizonyítékokat talált a valamikori víz jelenlétére a Marson.
A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő múlva a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztította a napelemtáblákat. Így a Spirit 2010-ig képes volt az adatok továbbítására, ami váratlan sikernek számított. 2010. március 22-én a robottal megszakadt a kapcsolat.[1] A NASA 2011. május 24-ével befejezettnek nyilvánította a küldetést.[2] A Spirit a Marson összesen 7730,5 métert tett meg.[3]