M1-es autópálya (Magyarország)

Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki-folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához.

M1-es autópálya
autópálya-szakasz Kisigmándnál
Az M1-es autópálya
Úttípus	autópálya
Építkezés	1964–1996
Hossza	160,21 km
Ország	Magyarország
Tartományok	Budapest, valamint Pest vármegye, Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye
Mérnökségek	38, Bicske 85, Komárom 142, Lébény
Az út eleje	Budapest
Az út vége	Hegyeshalom /
Időzóna	közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz M1-es autópálya témájú médiaállományokat.

Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonalunk: 1964-ben kezdték építeni és több mint 30 évbe telt, míg Hegyeshalomnál elérte az osztrák határt. Jelentősége a rendszerváltás óta egyre nőtt, s manapság már a legfontosabb nyugati irányú közúti kapcsolatunk. Győr és a határ között a 90-es évek közepén létesült szakasza volt Magyarország első olyan gyorsforgalmi útja, amely nem állami beruházásként, hanem magánfinanszírozásban valósult meg.

Átlagos forgalma 2008-ban a fővároshoz közeli szakaszán napi 100 ezer, Győrnél 30 ezer jármű.^[1][2]

Története

Államilag épített szakaszok

Az első 12 km hosszú, az M7-es autópályával közös bevezető szakaszát 1964-ben kezdték el építeni. Törökbálinttól az önálló szakaszon 1977-ben a szelvényezés szerinti bal pályát, majd 1978-ban a jobb pályát helyezték üzembe.

Tatabánya-észak csomóponttól, a 66-os kilométerszelvénytől a komáromi csomópontig, a 86-os szelvényig 1975-ben készült el a pálya bal oldala. A Győr-kelet csomópontig, a 105-ös szelvényig tartó pályaszakaszt 1977-ben adták át a forgalomnak. Az így elkészült félautópálya majd 20 éven át üzemelt.

Az M1–M7 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977–1978 között középen kibővítették irányonként további egy sávval a jelenlegi szélességére.

A 12–16 szelvények között 1979-ben a bal oldali, 1981-ben a jobb oldali pálya is elkészült. 1982-ben a 38–66 szelvények között épült ki teljes szélességében az út. 1985-ben 25–38 szelvények között, 1987-ben a 16–25 szelvények között lett kész. 1990-ben pedig megépült a 66–105 szelvények közötti a hiányzó jobb oldali útpálya is.^[3] Az M1-es autópálya az 1980-as évekig az E5-ös Európai úthálózat számát viselte, ezt akkor átnevezték E60-asra.

Koncesszióban épített szakaszok

Az M1-es autópálya Mocsánál

Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé

Az autópálya 115-ös csomópontja Töltéstava közelében

A Moson pihenőhely Levél határában, Budapest irányában

1991-ben Magyarország elnyerte az 1996-os világkiállítás rendezési jogát. A rendezés szükségessé tette az M1-es autópálya lehető leggyorsabb befejezését. A rendszerváltást követően kibontakozó gazdasági válság miatt azonban az ország nem rendelkezett az út megépítéséhez szükséges forrásokkal, ezért pályázatot írtak ki magánbefektetők számára. 1993. április 13-án az állam szerződést kötött a magánbefektetővel, aki megalapította az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-t.^[4] Az új társaság 35 évre szerezte meg az útszakasz üzemeltetésének jogát.
1994-ben elkészült a Győrt elkerülő szakasz az M19-es autóút és a 85-ös főút között.^[5] 1995-ben a 105-ös kilométerszelvénytől két részletben adták át a 129-es kilométerszelvényig tartó szakaszt. 1996-ban teljesen elkészült az autópálya országhatárig tartó része is. Ez volt az első magyarországi autópályaszakasz, ahol már vadátjárókat is létesítettek. Az autópályán Abda és Mosonmagyaróvár között bevezetett díjfizetés a sajtóban és a közvéleményben is rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált. A forgalom nagy része inkább kikerülte a korabeli magyar átlagjövedelemhez képest drága utat,^[6] míg az Autóklub perbe fogta az ELMKA-t az aránytalanul magas útdíj miatt.^[4] (A pert az Autóklub 1998-ban megnyerte, a díjakat azonban a társaság mégsem csökkentette.)^[7] 1998 nyarára az autópálya-társaság helyzete odáig romlott, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokba az államot is be kellett vonni.^[8]

Az ELMKA végül belebukott az autópálya működését kísérő társadalmi ellenállásba és a várt forgalmi adatoktól való elmaradásba. 1999-ben, alig 3,5 évvel a megnyitása után az akkori kormány visszavásárolta a koncessziós jogokat és közel a felére csökkentette az útdíjakat.^[9] 2001-ben az állam a Győr–Hegyeshalom közti szakaszt üzemeltető társaságot bekapcsolta az egységes állami autópálya rendszerbe. A Mosonmagyaróvárnál felépített díjfizetőkapukat 2001-ben lebontották.^[10]

Az autópálya 2013. március 14–17. közötti lezárása

Bővebben: 2013. márciusi rendkívüli időjárás Magyarországon

2013. március 14-én szokatlanul kemény téli betörés következtében kialakult hóvihar^[11] az autópálya történetének eddigi legnagyobb lezárását eredményezte. A viharos szél kísérte hóesésben és hófúvásban balesetek történtek, kamionok fordultak keresztbe az M1-es autópálya Tata és Ács közötti szakaszán.^[12][13] A viharos szél következtében létrejött hótorlaszok miatt a lépésben, szakaszosan haladó több kilométeres kocsisor végül teljesen elakadt. Este 22 órakor lezárták az autópályát, de addigra már több ezren rekedtek ott, majd éjszakáztak az autójukban.^[14] A mentésbe a rendőrség, a katonaság, a Terrorelhárítási Központ és a katasztrófavédelem mellett Osztrák Vöröskereszt és az osztrák autópálya-kezelő is bekapcsolódott. A hivatalos tájékoztatás szerint tizenhétezer embert és több mint hatezer járművet szabadítottak ki a mentőegységek a hó fogságából.^[15] A Budapest felé irányuló forgalom számára március 16-án reggel,^[16] Hegyeshalom felé március 17-én reggel tették szabaddá és nyitották meg az autópályát.^[14]

Az M1 autópálya Óbarok közelében

A 2023 márciusi tömegbaleset

Bővebben: 2023-as tömegbaleset az M1-es autópályán

2023. március 11-én az erős szél és a térségben felszabaduló nagy mennyiségű por kombinációja következtében porátfúvások keletkeztek, több balesetet okozva. A kora délutáni tömegkarambolban 19 autó kiégett, és egy ember meghalt. Az esetet szakértők a klímaváltozás és a nagytáblás földművelés kontextusába helyezték.

Felújítása és bővítése

Az autópálya forgalma a 2000-es években folyamatosan növekedett, kihasználtsága a Budapesthez közelebbi részén a 2010-es évek közepére már kapacitása határán mozgott.^[17][18] 2010-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki az M1–M7 elágazásától Tatáig tartó szakasz irányonként három sávosra bővítésének tanulmánytervére, azonban a kiírást 2010 júliusában eredménytelennek minősítette a rendelkezésre álló keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt.^[19] A megnövekedett forgalom (és annak kb. egynegyedét kitevő nehézgépjármű-forgalom) hatására rendszeresek lettek a torlódások, balesetek, és az útpálya állapota is gyorsan romlott. A helyzet kezelésére az autópálya üzemeltetője sebességkorlátozásokat vezetett be és rendszeresen kátyúzta az utat, ez azonban a helyzet fenntartására sem volt elegendő. 2016-ban a kormány az autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítéséről döntött,^[20] valamint elrendelte a burkolat cseréjének előkészítését a legkritikusabb szakaszokon .^[21][22] A részleges javítási munkák 2018-ban, tavasztól őszig zajlottak,^[23] miközben készültek a Budapest és Tatabánya közötti, 43 kilométeres pályaszakasz teljes rekonstrukciójának és bővítésének tervei (a felújítás és bővítés a tervek szerint két ütemben, előbb a Budapest és Tatabánya, majd a Tatabánya és Győr közötti szakaszon történik). A minisztérium tájékoztatása szerint a Budapest és Tatabánya közötti szakasz (első ütem) pályaszerkezetének teljes cseréje 2018 szeptemberében kezdődik és 2019 végéig készül el, míg a bővítési munkák a tervek szerint 2021-ben kezdődnek és 2023 végére fejeződnek be.^[24]

2019. augusztus 22-én kiadták az építési engedélyt az autópálya 45 km-es Biatorbágy–Tatabánya (16+224–61+100 km-szelvények közötti) irányonként három sávos szakasz megvalósítására. A munkák kezdetét 2021-ben jelölték meg.^[25] 2022. július elején visszavonták a projektet az M0 és Bicske-Nyugat csomópont közötti 23 km-es útszakasz 2x3 sávra bővítésére.^[26]

Fenntartása

Az autópálya M0-s autóút és az országhatár közötti szakaszának üzemeltetése és fenntartása 2023. szeptember 1-től a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata. Ezt a tevékenységet három autópálya-mérnökséggel biztosítják:

• Bicskei központ, a 38-as kilométerszelvényben
• Komáromi központ, a 85-ös kilométerszelvényben
• Lébényi központ, a 142-es kilométerszelvényben

2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., 2013 és 2023 között pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata volt az teljes útszakasz üzemeltetése és fenntartása. Az autópálya fenntartását és üzemeltetését a budapesti bevezetőtől az M0-s autóútig tartó szakasz vonatkozásában továbbra is a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el.

Csomópontok és pihenőhelyek

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak

Jelmagyarázat Autópálya kezdete (Budaörsi út) 10 Budaörsi pihenőhely (MOL) / Budaörs-kelet 11 Budaörs-nyugat 12 BALATON / Nagykanizsa   14 Törökbálint / Budakeszi 15 Tópark 16   17 Biatorbágy 22 Sasfészek-tó pihenőhely (MOL) / Biatorbágy / Páty 27 Zsámbék Herceghalom 28 Zsámbéki pihenőhely (Orlen) 35 1104 36 11 117 39 Óbarok / Bicske 41 8101 43 Óbarok pihenőhely (OMV) / Óbarok 8101 46 8101 48 Szárliget 8113 53 1119 54 Harkályos pihenőhely 56 Tatabánya / Óváros 57 Turul pihenőhely 61 Tatabánya-CENTRUM 61 Által-ér 64 Remeteségi pihenőhely (Shell) / Remeteségpuszta 67 Tata Környe 71 8136 72 Grébics pihenőhely 77 8142 83 Igmánd pihenőhely 85 Komárom / Kisbér 88 Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal 89 8147 94 Concó-pihenőhely (OMV) / Ács Bana Bábolna 8151 101 Nagyszentjános / Bőny 8152 107 Győr-kelet 112 Győrszentiván 8136 115 Győr-Iparterület / Székesfehérvár 117 8222 119 Arrabona-pihenőhely (MOL, OMV) / Győr-Szabadhegy-Veszprém-Balatonfüred 121 83 129 123 Győr Ménfőcsanak-Pápa 83 124 Rába-híd (356,5 m) 127 Győr–Sopron-vasútvonal 127 84 125 129 Győr-nyugat, Csorna, Sopron, Szombathely 129 Rábca 131 85 101 135 Börcs pihenőhely 138 8501 141 8504 142 Lébény / Ásványráró 8417 144 Lébény pihenőhely 150 Hanság pihenőhely 158 Lajta pihenőhely 160 Mosonmagyaróvár / Csorna, Szombathely   162 Mosoni pihenőhely (MOL) 163 8505 166 Rajka, Pozsony     168 Hegyeshalom-kelet 168 Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal 171 Hegyeshalom 10 528 171 Hegyeshalom pihenőhely (Unioil) Országhatár Hegyeshalom (H) – Miklóshalma (Nickelsdorf) (A)  Ausztria

Forgalmi adatok

Átlagos napi forgalom az M1-es autópályán

Merőpont	Kilométerszelvény	Útszélesség	Forgalmi adatok (egységjármű/nap)			Változás (%)
			2014[27]	2018[28]	2022[29]	2014–2018	2018–2022	2014–2022
Budaörs	7+940		112 562	123 398	127 723	style="text-align:right;"|112 562	123 398	−8,78%	style="text-align:right;"|123 398	127 723	−3,39%	style="text-align:right;"|112 562	127 723	−11,87%
Biatorbágy	17+630		69 961	92 227	89 744	style="text-align:right;"|69 961	92 227	−24,14%	style="text-align:right;"|92 227	89 744	+2,77%	style="text-align:right;"|69 961	89 744	−22,04%
Bicske (Óbarok)	43+100		60 527	74 692	65 000	style="text-align:right;"|60 527	74 692	−18,96%	style="text-align:right;"|74 692	65 000	+14,91%	style="text-align:right;"|60 527	65 000	−6,88%
Tatabánya-nyugat	62+322		60 691	75 274	77 302	style="text-align:right;"|60 691	75 274	−19,37%	style="text-align:right;"|75 274	77 302	−2,62%	style="text-align:right;"|60 691	77 302	−21,49%
Komárom	84+200		55 845	70 851	75 596	style="text-align:right;"|55 845	70 851	−21,18%	style="text-align:right;"|70 851	75 596	−6,28%	style="text-align:right;"|55 845	75 596	−26,13%
Győr-ipaterület	116+000		56 098	64 456	72 415	style="text-align:right;"|56 098	64 456	−12,97%	style="text-align:right;"|64 456	72 415	−10,99%	style="text-align:right;"|56 098	72 415	−22,53%
Győr-Ménfőcsanak	125+092		57 196	68 372	82 298	style="text-align:right;"|57 196	68 372	−16,35%	style="text-align:right;"|68 372	82 298	−16,92%	style="text-align:right;"|57 196	82 298	−30,50%
Mosonmagyaróvár	163+830		49 767	63 657	62 520	style="text-align:right;"|49 767	63 657	−21,82%	style="text-align:right;"|63 657	62 520	+1,82%	style="text-align:right;"|49 767	62 520	−20,40%
Hegyeshalom (országhatár)	171+770		27 549	36 100	37 660	style="text-align:right;"|27 549	36 100	−23,69%	style="text-align:right;"|36 100	37 660	−4,14%	style="text-align:right;"|27 549	37 660	−26,85%
M1-es autópálya (átlag)			54 788	68 768	68 661	54 788	68 768	−20,33%	68 768	68 661	+0,16%	54 788	68 661	−20,21%

Díjfizetés

Bővebben: Díjfizetés Magyarország gyorsforgalmi útjain

Az M1-es volt a volt szocialista országok első olyan közútja, amelyet díjfizetés ellenében használhattak az autósok. A 43 kilométeres szakaszért kezdetben a személyautóknak 900 forintot kellett fizetni, ám ez az összeg az 1990-es évek közepén még európai viszonylatban is kirívóan magasnak számított.^[4] 1999-ben, az autópályatársaság kivásárlásakor a magyar kormány közel felére csökkentette a díjakat. Az újonnan kialakított matricás díjfizetési rendszert 1999-ben kiterjesztették az M1-es Budapest-Győr szakaszára, 2001. január 1-jétől pedig a Győr-államhatár szakaszra is. 2015. február 1-től az autópálya az országos matrica helyett az alábbi megyei (2023-tól vármegyei) matricákkal is igénybevehető:

Matrica típusa	Használható szakasz
Pest vármegyei	az Egérút csomópont és Bicske között (7 km – 39 km)
Fejér vármegyei	Herceghalom és Tatabánya-Óváros között (27 km – 56 km)
Komárom-Esztergom vármegyei	Bicske és Győrszentiván között (39 km – 112 km)
Győr-Moson-Sopron vármegyei	Bábolna és Hegyeshalom (országhatár) között (94 km – 172 km)

Díjmentes szakaszok

2015. január 1-től csak a Budapest határa és az Egérút közti szakasz (5 km – 7 km) használható díjmentesen.

Fix telepítésű sebességmérők

Az M1-en több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:

• M1/M7 közös bevezető szakasza, bal, 6+284 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
• M1/M7 közös bevezető szakasza, jobb, 6+300 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
• M1/M7 közös bevezető szakasza, elválasztó sáv, 10+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 17+000 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 36+700 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 63+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 91+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 104+200 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 131+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
• M1, elválasztó sáv, 157+200 km-szelvény, RAMET AD9-O