Máriaremete
Budapest városrésze a II. kerületben From Wikipedia, the free encyclopedia
Máriaremete (németül: Maria-Einsiedel[2]) Budapest városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén.
| Máriaremete | |
 | |
| Máriaremete látképe télen a Hosszú-erdő-hegyről nézve | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. kerület |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Pesthidegkút nagyközség része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4063 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Máriaremete
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máriaremete témájú médiaállományokat. | |
Határai: Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal Budapest határától – Hímes utca – Máriaremetei út – Áchim András út – Kökény utca – Kokárda utca – Kerényi Frigyes utca – Ördög-árok – Nagyrét utca – Budapest 1949. december 31-i határa (a 176. és 184. sz. határkövek között) – Rézsű utca 82. sz. telek (50860. hrsz.) északnyugati oldala – Budapest határa a Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonalig.
A török kiűzése után elnéptelenedett Hidegkútra német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát a 18. század elején az 1713-ban Hidegkútra házasodott Thalwieser Katalin hozta magával Svájcból, Maria-Einsiedler búcsújáróhelyről. A kép eredetileg a gercsei templomba került,[3] majd – ismeretlen okból – a község szélén (a mai templom helyén) egy fára akasztották – 1760-ban már ott volt –, és a környékbeliek oda jártak fohászkodni. A kép első dokumentált csodatétele 1780-ban történt, amikor egy vak budai polgárasszony a kép előtt imádkozva visszanyerte látását.
A csoda emlékére a hívők – az akkori földesúr, nemes Terstyánszky Ignác biztatására – fakápolnát építettek a kép számára, majd ezt az özvegye 1808-1817 között kőkápolnává építtette át, amely híres kegyhellyé vált; 1817-ben ide kerültek át az immár használhatatlanná vált gercsei templom kegytárgyai is. A templom további bővítésére – minekutána az már szűknek bizonyult a hívek és a zarándokok befogadására – 1879-ben egylet alakult; valószínűleg ez volt Magyarországon az első olyan templom, amit nem a püspök vagy a kegyúr, hanem a lakosság hívő része önerőből építtetett. A mai neogót stílusú templomot 1898. április 2-án kezdték építeni, és alig másfél évvel később, 1899. október 1-jén fel is szentelték, Kisboldogasszony tiszteletére. A templomkertben a szentté avatott, Árpád-házi királyok szobrai találhatók.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
