Lélektani hadviselés
pszichológiai eszközök alkalmazása katonai műveletekben / From Wikipedia, the free encyclopedia
A lélektani hadviselés (pszichológiai hadviselés, pszichológiai háború) az emberek csoportjai közötti fegyveres küzdelmek, a háborúk velejárója a történelem hajnala óta, de békeidőben is gyakran fordulnak hozzá a potenciálisan szemben álló hatalmak. A technológiai fejlődés vívmányait felhasználva különösen intenzíven alkalmazták a második világháborúban és utána, a hidegháború során. A 21. században az internet elterjedésével egészen új dimenziókba lépett és a közösségi oldalak fizetett trollhadserege mellett a másik fő eszköze a szándékosan hamis hírek, az álhírek (fake news) univerzuma lett a világhálón.[1] A politikai dezinformáció direkt terjesztése a lélektani hadviselés egyik formája.[2][3][4]
A lélektani hadviselés fő célja, optimális eredménye az ellenség soraiban kialakuló pánik. Sigmund Freud szerint a pánikot katonai tömegben lehet a legjobban tanulmányozni: „Pánik akkor keletkezik, ha egy ilyen tömeg felbomlik. Jellemzője, hogy többé senki sem hallgat az elöljáró parancsaira, s hogy mindenki saját magával törődik, tekintet nélkül a többiekre. A kölcsönös kötődések megszűnnek, s elszabadul egy roppant értelmetlen rettegés.”[5]