elektronikus alkatrészek halmaza egy integrált áramkörben, amely kezeli az adatáramlást a processzor, a memória és a perifériák között From Wikipedia, the free encyclopedia
Egy számítógépes rendszerben a lapkakészlet (angolul chipset) egy sor elektronikus alkatrész egy integrált áramkörben, amely kezeli az adatáramlást a processzor, a memória és a perifériák között. Általában az alaplapon található. A lapkakészleteket általában úgy tervezik, hogy egy adott mikroprocesszor-családdal működjenek együtt. Mivel a processzor és a külső eszközök közötti kommunikációt vezérli, a lapkakészlet döntő szerepet játszik a rendszer teljesítményének meghatározásában.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A számítástechnikában a chipset kifejezés gyakran utal egy sor speciális chipre egy számítógép alaplapján vagy egy bővítőkártyán. A személyi számítógépek között az első lapkakészlet az IBM PC AT számára a NEAT chipset volt 1984-ben, amelyet a Chips and Technologies fejlesztett ki az Intel 80286 processzor számára.
Az 1980-as és az 1990-es évek otthoni számítógépeiben, játékkonzoljaiban és játéktermi hardvereiben a chipset kifejezést használták az egyedi audio- és grafikus chipekre. Ide tartozik például a Commodore Amiga Original Chip Set vagy a Sega System 16 chipset.
A chipset kifejezés gyakran utal az alaplap meghatározott chippárjára: az északi hídra és a déli hídra. Az északi híd a processzort nagyon nagy sebességű eszközökkel köti össze, különösen a memóriával és a grafikus vezérlőkkel, a déli híd pedig alacsonyabb sebességű perifériabuszokkal (például PCI vagy ISA). Sok modern lapkakészletben a déli híd tartalmaz néhány integrált perifériát, például Ethernet-, USB- és audioeszközöket.
Az alaplapok lapkakészletei gyakran különböző gyártóktól származnak. 2015-től az x86-os alaplapok lapkakészleteinek gyártói közé tartozik az AMD, az Intel és a VIA Technologies.
Az 1980-as években a Chips and Technologies úttörő szerepet játszott a PC-kompatibilis számítógépek lapkakészleteinek gyártásában. Az azóta gyártott számítógépes rendszerek gyakran megosztják az általánosan használt lapkakészleteket, még a számítástechnikai különlegességek között is. Például az NCR 53C9x egy alacsony költségű lapkakészlet, amely SCSI-interfészt valósít meg a tárolóeszközökhöz, megtalálható Unix-gépekben mint a MIPS Magnum, beágyazott eszközökben és személyi számítógépekben.
Hagyományosan az x86-os számítógépeknél a processzor elsődleges kapcsolata a gép többi részével az alaplapi lapkakészlet északi hídján keresztül történt. Az északi híd közvetlenül felelős volt a nagy sebességű eszközökkel folytatott kommunikációért (gyakran előforduló példák a rendszermemória és az elsődleges bővítőbuszok, mint például az AGP-, a PCI- és a PCIe-kártyák), és fordítva, bármilyen rendszerkommunikáció vissza a processzor felé. Ezt a kapcsolatot a processzor és az északi híd között általában front-side busnak (FSB) nevezik. Az északi híd által közvetlenül nem ellenőrzött erőforrások iránti kérelmeket a déli hídra szállították, az északi híd közvetítő volt a processzor és a déli híd között. A déli híd kezelt „minden mást”, általában alacsonyabb sebességű perifériákat és alaplapi funkciókat (a legnagyobb a merevlemez- és a tárolókapcsolat), például USB-, párhuzamos és soros kommunikációt. Az északi és a déli híd közötti kapcsolat általában a PCI-busz volt.[1]
2003 előtt a processzor és a főmemória vagy egy bővítőeszköz, például grafikus kártya közötti bármilyen interakciót – legyen az AGP, PCI vagy alaplapba integrált – közvetlenül az északi híd irányított a processzor nevében. Ez a processzor teljesítményét nagymértékben a rendszer lapkakészletétől tette függővé, különös tekintettel az északi híd memóriateljesítményére és arra, hogy ezeket az információkat visszajuttathatja a processzorhoz. 2003-ban azonban az AMD bemutatta az Athlon 64 bites processzorok sorozatát, amely megváltoztatta ezt.[2] Az Athlon64 egy integrált memóriavezérlő bevezetését jelentette, amelyet magába a processzorba építettek be, így lehetővé téve a processzor számára a memória közvetlen elérését és kezelését. Az Intel 2008-ban követte példáját a Core i sorozatú processzorok és az X58 platform megjelenésével.
Az újabb processzorokban az integráció tovább nőtt, elsősorban a rendszer elsődleges PCIe-vezérlője és az integrált grafika beépítése révén közvetlenül magába a processzorba. Mivel a processzor kevesebb funkciót hagy kezeletlenül, a lapkakészlet-gyártók egyetlen chipbe sűrítették az északi és a déli híd fennmaradó funkcióit.
Az Intel lapkakészletek széles körben ismertek, és különböző kategóriákba sorolhatók attól függően, hogy milyen típusú processzorral működnek együtt, valamint milyen funkciókat kínálnak.
Az AMD lapkakészletek szintén különböző kategóriákba sorolhatók, attól függően, hogy milyen processzorokkal és funkciókkal működnek együtt. Az AMD Ryzen processzoraihoz készült chipsetek az utóbbi években különösen népszerűvé váltak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
