svéd könnyű harckocsi From Wikipedia, the free encyclopedia
A Landsverk L–60 svéd könnyű harckocsi a Landsverk Művek kisharckocsi-sorozatából, amelyhez az M–21 és L-10 típusok is tartoznak. Hadtörténeti, hadászati jelentősége csekély, a második világháborúban nem került bevetésre. A Magyar Honvédség a licencét megvásárolva, kisebb változtatásokkal szintén gyártotta 38M Toldi I néven.
| L-60 | |
 | |
| Az L-60 Stridsvagn m/40K változata Hässlehomsi Múzeumban, Svédországban | |
| Fejlesztő ország |  Svédország |
| Harctéri alkalmazás | |
| Alkalmazó országok | Svédország Dominikai Köztársaság |
| Gyártó | AB Landsverk |
| Gyártási darabszám | 5 |
| Háborús részvétel | második világháború |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 3 fő |
| Hosszúság | 4,6 m |
| Szélesség | 2,0 m |
| Magasság | 1,85 m |
| Tömeg | 6800 kg |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 6-13 mm |
| Elsődleges fegyverzet | 1 db 20 mm-es Madsen gépágyú |
| Másodlagos fegyverzet | 1 db 7,95 mm-es géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | 8 hengeres Büssing-NAG |
| Teljesítmény | 116 kW (155 LE) |
| Felfüggesztés | rugózott, csillapított lengőkaros, önhordó |
| Sebesség | 45-50 km/h |
| Hatótávolság | 220 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz L-60 témájú médiaállományokat. | |
Az első könnyű tankot az 1930-as években fejlesztette ki egy német mérnök, Joseph Vollmer Landsverk L–10 (Stridsvagn m/31) néven. Vollmer korábban az első német tank, az A7V tervezésében is részt vett, ezért tapasztalt szakembernek számított e téren. Nem kevesebb, mint tíz variánst is teszteltek, mire az első prototípus megépült. Az első példányok 1936-ban készültek az AB Landsverk gyárban Oberhausenben L-60 típusjelzéssel. Az első példányok fegyverzete egy 20 mm-es gépágyúból és egy géppuskából állt, amely hasonló volt a német Panzerkampfwagen II könnyű harckocsi fegyverrendszeréhez. A típus licencét a Magyar Honvédség 1937-ben megvásárolta, 1939-től kisebb módosításokkal 38M Toldi I néven gyártották a MÁVAG gyárában. A 215 darab L-60 szolgált a második világháború alatt a svéd fegyveres erőknél 219 m/41 és 282 m/42 közepes tankok mellett. A járművet számos országba exportálták, köztük az ír hadsereg számára is 2 darabot, ahol 1960-ig szolgáltak a Vickers D modellekkel. A típus továbbfejlesztett változatai a Stridsvagn m/40 (m/40 Strv) és Luftvärnskanonvagn L–62 Anti II páncélosok. Svédország 1960-ban a Dominikai Köztársaságnak is adott el modernizált L-60-asokat, amelyek részt vettek a Dominikai polgárháborúban (1965 április). A fennmaradó tizenkét darabot később korszerűsítették az amerikai szabványoknak megfelelően és 2002-ig szolgáltak.
A 20 mm-es gépágyú helyett egy 25 mm-es Bofors gépágyút kapott. Nem adtak neki külön jelet.
Alapból megegyezett a korábbi modellekkel, de a tömege 8,5 t-ra „hízott”. A Svéd Fegyveres Erők Stridsvagen M/38 néven rendszeresítették.
Tornyát áttervezték, amibe egy 39 mm-es Bofors löveget helyeztek el. Egy helyett két géppuskát hordozott. A német motort egy kisebb teljesítményű, de svéd gyártású 142 lóerős benzinmotorra cserélték. A második világháború alatt ennek a változatnak a lövegpajzsát rátét páncélzattal 50 mm-re növelték.
A jármű testét 10 cm-rel megnövelték, módosították a tornyát és a frontpáncélzatot rátét páncélzattal 50 mm-re növelték, így a tömege 9,4 t-ra nőtt.
A típus csak papíron létezett.
A típust már eleve 50 mm-es páncélzattal gyártották, így a tömege 10,9 t-ra nőtt. Ezt a „súlynövekedést” egy 160 lóerős motorral ellensúlyozták.[1]
A Stridvagn m/34 (L-60) volt az első tank, amelyet torziós rudas felfüggesztési rendszerrel láttak el. Ezt találmányt Ferdinand Porsche fejlesztette ki, amely sokkal simább haladást eredményezett, hatékonyabban nyelte el a terep egyenetlenségeit mint a régi laprugók, ugyanakkor megbízhatóbbnak bizonyult a Chistie-féle rendszernél. A futómű egy nagyobb első meghajtó lánckerékkel, négy megduplázott szabadonfutó láncvezető és egy azonos átmérőjű láncfeszítő kerékkel valamint két visszatérő futógörgővel rendelkezett.
Oldalanként négy nagy futógörgőn elhelyezett önhordó alváz jellemzi, amelyben a futók páronként egy könyök-lengőkarra voltak erősítve. Rugózása csillapított spirálrugós. Kormányzása nem botkormánnyal, hanem kormánykerékkel történt, a kormánymű kúpkerekeken keresztül csatlakozott a hajtáshoz. Ez a megoldás nem tette lehetővé, hogy az egyik lánctalpat teljesen megállítsák, ezért helyben fordulásra nem képes.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
