Ladak

Ladak (Ladakh) történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, a Himalája nyugati, India legészakibb részén. 2019. október 31-ig Dzsammu és Kasmír állam része, harmadik tartománya volt, ma önálló szövetségi terület. Közigazgatása Kargil és Leh körzeteiből áll. A terület nagyrészt magashegyvidéki és ritkán lakott. Ladak a távoli hegyek és a tibeti buddhista kultúra szépségéről ismert, ezért Kis Tibetnek is nevezik.

Ladak
Elhelyezkedés	India
Népesség
Népesség	≈ 300.000
Népsűrűség	3–4 fő/km²
Terület	59 196 km²
Elhelyezkedése
Ladak Pozíció India térképén
é. sz. 34° 10′, k. h. 77° 35′34.166666666667, 77.583333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladak témájú médiaállományokat.

Tibeti nevének (La-dvags ལ་དྭགས་) jelentése: a „magas hágók földje”. Legkorábbi említése már Hérodotosz művében feltűnik.^[1]

A történelmi Ladak

A történelmi Ladak több különálló régiót tartalmazott:

• a felső Indus-völgy, többnyire lakott terület,
• Zanszkár távoli völgyei és az észak felé eső Nubra-völgy, melyet a világ egyik legmagasabban fekvő közútja ér el
• Akszájcsin (kínai: Ākèsàiqīn 阿克赛钦), ma kínai adminisztráció alatt; lakatlan,
• a Purig, a Kargil és a Szuru völgye nyugatra, túlnyomórészt síita népességgel. Itt található Kargil, az indiai Ladak második legnagyobb települése.
• Szkardu körzete (urdu: ضلع سکردو), ma pakisztáni közigazgatás alatt. Lakossága muszlim.

Ladak (vörösesbarna) elhelyezkedése a régióban

Földrajz

Ladak területének nagy része meghaladja a 3000 méter átlagos tengerszint feletti magasságot. Észak felől a Karakorum-hegység uralja, délen a Himalája vonulatai, nyugat felé a Pir Pandzsal vonulatai.

Főbb folyói: Indus, Sajok (Shyok), Nubra. Az Indus főbb mellékfolyói: Szuru (Suru), Zanszkár.

Népesség

Legnépesebb városa Leh (kb. 35 ezer fő), amelyet Kargil (kb. 20 ezer) követ.

A lakosság indoárja és tibeti eredetű. Fő nyelve a ladaki; további hivatalos nyelvek a tibeti, hindi, ladaki–balti, urdu.

Vallásilag kb. a fele síita muszlim (Kargil körzet), a maradék többnyire tibeti buddhista (Leh körzet, Zanszkár-völgy). A bevándorlók és leszármazottaik között vannak még hindu, szikh, bön vallású és keresztény csoportok.

Gazdaság

Korábban a mezőgazdasági önellátás dominált, ma a fő bevételi forrása már a turizmus, különösen azután, hogy a muszlim Kasmír létrejöttének köszönhetően a kasmíri konfliktus véget ért.

A 4000 méternél magasabban fekvő területeken a kasmírkecskéket tartják. Itt a fő árucikk a jó minőségű kasmírgyapjú. Az öszvérek, jakok vagy szamarak hátán a gyapjút a völgybe viszik.

A régió távoli és közlekedésileg kedvezőtlen helyzete miatt sem bányászati tevékenységek, sem ipar nem telepedett meg.

Képek

• 
  Ladaki tájkép
• 
  Alchi
• 
  Lamayuru
• 
  Nubra-völgy
• 
  A 3-as főút
• 
  Utcakép Lehben
• 
  Ladaki asszony hagyományos viseletben
• 
  Buddhista kolostor a hegytetőn

Jegyzetek

1. Hérodotosz kétszer is említ egy Dadikai nevű embert, először Gandarioi-val együtt, majd Xerxész király hadseregének Görögországot megtámadó hadseregének leltáránál. Hérodotosz említést tesz Közép-Ázsia aranyat ásó hangyáiról is.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladakh című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladakh című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• jégsztúpa