emlősfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Közönséges késeidenevér | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pihenő közönséges késeidenevér | ||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Eptesicus serotinus (Schreber, 1774) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges késeidenevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges késeidenevér témájú médiaállományokat és Közönséges késeidenevér témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Skandináviát és Anglia északi részeit kivéve egész Európában megtalálható. Előfordulása keleten Koreáig, délen Észak-Afrikáig terjed. Magyarországon igen gyakori faj.
Az állat fej testhossza 62–82 milliméter, farokhossza 46–57 milliméter, magassága 9–12 milliméter, vitorlafesztávolsága 34–36 centiméter, testtömege pedig 14–35 gramm. Nagy termetű denevérfaj, széles szárnyakkal. A farok csúcsa (két utolsó csigolya) kiáll a vitorlából. Szőrzete a hátán barna, a hasi oldalon világosabb szürkésbarna. Fülei, vitorlája és fejének csupasz részei feketék. A farok és az ujjak rövidek.
A közönséges késeidenevér erdők, erdőszélek, kertek lakója, de a településeknél is megtalálható. Nyáron padlásokon, templomtornyokban alszik, telelésre is csak ritkán húzódik barlangokba, de ha mégis, akkor a hidegebb, 0-6 Celsius fokos barlangokat kedveli. Napnyugta után ébred, és a hajnali órákig vadászik. Táplálékát repülő rovarok: lepkék, kétszárnyúak, nagytestű bogarak, néha tegzesek, hártyásszárnyúak alkotják, amelyeket röptükben kap el, vagy az ágakról, de akár a talajról is felszed. Röpte lassú (15–20 km/h) csapongó, hirtelen nagy köröket ír le, időnként szárnyait összecsapja. Szürkületkor alacsonyabban, majd a teljes sötétség beálltával magasabban vadászik, átlagosan 6-10 méter magasságban.[2][3]
A kölykezőkolóniák kis létszámúak. A legtöbb fajjal ellentétben a fiatalok nem világosabbak, hanem sötétebbek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.