Kóma (orvostudomány)
eszméletlenség állapota / From Wikipedia, the free encyclopedia
Orvosilag a kóma (ógörög: κῶμα koma = mély álom) olyan eszméletlen állapot, amely hat óránál tovább tart,[1][2][3][4][5] a páciens érzéketlen, vagy inadekvátan reagál a fájdalom-, fény- és hangingerekre, hiányzik nála a normális alvás-ébrenlét váltakozása, és nem képes akaratlagos cselekvéseket elindítani.[1][6] A kómában lévő egyén jellemzésére a komatózus kifejezés használatos. Ugyanakkor a glasgow-i kómaskála-beosztás (Glasgow Coma Scale)[7] szerint már a zavaros tudatú személyt is úgy kell tekinteni, hogy a kóma legenyhébb stádiumában van.[8]
![]() | Ez a szócikk az orvostudományi kómáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kóma (egyértelműsítő lap). |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
Kóma | |
Dekortikációs testhelyzet | |
Latinul | Coma |
Angolul | Coma |
Osztályozás | |
BNO-10 | R40.2 |
BNO-9 | 780.01 |
Epidemiológia | |
Földrajzi előfordulás | Az egész világon |
Leírás | |
Érintett szervek | Elsősorban a központi idegrendszer, de lényegében az egész szervezet. |
Etiológia | Mérgezések, anyagcserezavarok, a központi idegrendszer betegségei, akut neurológiai károsodások, mint az agyi érkatasztrófa vagy az agysérv, a hipoxia, hipotermia, hipoglikémia vagy a traumás károsodások, mint a fejsérülések közlekedési balesetekben. |
Kockázati tényezők | Előbbieknek megfelelően igen sokrétűek lehetnek |
Főbb tünetek | Olyan eszméletlen állapot, ami hat óránál tovább tart. A komatózus páciensek képtelenek arra, hogy akaratlagosan kinyissák a szemüket, nem rendelkeznek alvás-ébrenléti ciklussal, és nem reagálnak a szóbeli, de még az erős, sőt fájdalmas tapintási ingerekre sem. |
Diagnosztika | Előbbi jelek és tünetek alapján könnyen felismerhető, viszont a hátterében lévő kórfolyamatok kiderítése gyakran igen sok problémával járhat, amihez szükséges a modern képalkotó eljárások és egyéb modern diagnosztikai eljárások alkalmazása |
Szövődmények | Fulladás, tüdőgyulladás, felfekvéses fekélyek, görcsök, izomrövidülés |
Kezelés | A kóma orvosi sürgősségi helyzet, amikor a fő figyelmet a páciens légzésének és keringésének támogatására kell fordítani, ilyen az intubálás a légzéshez és az intravénás folyadék- vagy vérpótlás a keringéshez, valamint egyéb szükséges támogató beavatkozások. Amikor már a páciens stabil, nem közvetlenül életveszélyes állapotba jutott az ellátó orvos-csapat a beteg fizikális állapotának védelmére koncentrálhat. |
Kórjóslat | Kedvezőtlen. A kórkép kimenetele a gyógyulástól a halálig terjed. |
Megelőzés | A kiváltó károsító tényezők lehetőség szerinti elkerülése. |
DiseasesDB | 16940 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kóma témájú médiaállományokat. |
A kóma számos körülmény hatására létrejöhet, beleértve a mérgezéseket (drogtúladagolás, az előírt gyógyszerek vagy gyógyhatású készítmények túladagolása vagy helytelen használata), az anyagcserezavarokat, a központi idegrendszer betegségeit, az olyan akut neurológiai károsodásokat, mint az agyi érkatasztrófa és az agysérv, a hipoxia, hipotermia, hipoglikémia, vagy a traumás károsodásokat, mint a fejsérülések közlekedési balesetekben. Szándékosan is előidézhető olyan gyógyszerekkel, amelyek az agy védelmét szolgálják agykárosodások után, vagy erős fájdalomcsillapítókkal, amelyeket a páciensnek sérülések és betegségek gyógyulási szakaszában adagolnak a nagyon erős fájdalom csökkentésére vagy kiiktatására.