Kína vasúti közlekedése
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vasúti közlekedés a szállítás fontos módja Kínában. A hálózat hossza több mint 155 000 km (2022)[2], ami a világ második leghosszabb hálózata.[7] Ez a legforgalmasabb hálózat a világon. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzve Oroszországot és Németországot is.
Gyors adatok
Kína | |
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | China Railway |
Statisztika | |
Utasok száma | 3,660 milliárd utas (2019)[1] évente |
Utaskilométer | 1470,66 milliárd utaskm (2019)[1] évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 155 000 km (2022)[2] km |
Kétvágányú vonalak | 83 000 km (2019)[1] km |
Villamosított vonalak | 100 000 km (2019)[1] km |
Nagysebességű vonalak | 40 474[3] km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1435 mm |
Nagysebességű nyomtáv | 1435 mm |
1435 mm | 150 000[4] km |
További információk | |
Alagutak száma | 16 084 (2019) |
Alagutak hossza | 18041 km (2019)[5] km |
Leghosszabb alagút | Songshanhu alagút (38,813 km) |
Leghosszabb híd | Tanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km |
Legmagasabban fekvő pályaszakasz | Csinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072[6] m |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[8]
A vasúti közlekedést túlnyomórészt a China Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.