From Wikipedia, the free encyclopedia
Kunszt József (Zubrohlava, 1790. június 28. – Pest, 1866. január 5.) kalocsai érsek.
| Kunszt József | |||||
| Kalocsa püspöke | |||||
 | |||||
| Kunszt József portréja | |||||
| Született | 1790. június 28. Zubrohlava | ||||
| Elhunyt | 1866. január 5. (75 évesen) Pest | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1852. május 15. – 1866. január 5. | |||||
| Kunszt József a Catholic Hierarchy-n | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kunszt József témájú médiaállományokat. | |||||
A gimnáziumi és bölcseleti tanfolyamot Komáromban, Esztergomban, Budán és Nagyszombatban végezte. Esztergomban a papnövendékek közé lépett és 1810-ben Bécsbe a Pázmány-intézetbe küldték teológiára. 1813-ban pappá szentelték és Drégelypalánkon lett segédlelkész.
1814-ben nagybátyja Kovalik János triburi választott püspök és érseki helyettes (vicarius generalis) őt az érseki irodába levéltárnokká, majd szentszéki jegyzővé nevezte ki Esztergomba, ahol 1820. november 1-jéig működött. Ekkor Bécsbe küldték a Pázmány-intézetbe alkormányzónak. 1824. augusztus 6-tól 1825. május 10-ig mint helyettes kormányzó vezette az intézetet.
1830. július 17-én a pozsonyi társas káptalannál kanonok lett, szeptemberben pedig Bécsből Pozsonyba költözött. 1832 májusában azonban a Pázmány-intézet kormányzója lett és ismét visszatért Bécsbe. 1833-ban a veszprémvölgyi boldog Szűzről címzett apát, 1836. április 20-tól esztergomi kanonok,[1] 1840-ben sasvári főesperes, 1844. december 21-én szent Istvánról nevezett prépost lett.
1845-ben Kopácsy József érsek őt vicarius generalisi méltóságra emelvén, április 29-én elhagyta az intézetet és Esztergomba távozott. Az ő kormánya alatt jött létre a Pázmány-intézetben 1839-ben az önképző magyar irodalmi iskola, mely 1848-ig állott fenn. Kopácsy érsek halálával (1847. szeptember 17.) káptalani helynökké választatott. 1848-ban phárosi választott püspökké, 1850. május 30-án kassai püspökké nevezték ki.
1852. május 15-én kalocsai érsek lett. Kalocsán 1850-ben új nőnevelő intézetet építtetett. A kalocsai négy osztályú gimnáziumot főgimnáziummá emelte. 1860-ban az épületet újjá alakította és a vele összekötött konviktusra 200 000 forint alapítványt tett. A Magyar Tudományos Akadémiának 10 000 forintot adott. 1863-ban Kalocsán tartományi zsinatot tartott. Ő felsége valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra emelte, 1854. április 22-én a Lipót császári lovagrend-, 1863-ban a Szent István-rend nagykeresztjével diszítette fel és végre a királyi hétszemélyes tábla segédbírájává nevezte ki. 1860-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak régi műkincseket ajándékozott. Meghalt 1866. január 5-én Pesten szélütés következtében.
Életében egy millió forintot fordított jótékony célokra, végrendeletében pedig az általa alapított két intézettel tette általános örökösévé, hagyott még a Szent István Társulatnak 2000 forintot, a törökországi magyaroknak 500 forintot, a váci siket-néma intézetnek 500 forintot és további alapítványokat.
Arcképe; kőnyomat Marastonitól. Pest, 1864.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
